Hogyan kell bánni a nőkkel?
(Főnix Színház)
Egyszer valahol olvastam, hogy amelyik kritikában nincsen semmilyen negatívum egy művel kapcsolatban, legyen az színház, film, vagy éppen könyv, az nem is számít teljes értékű kritikának.
Én viszont akárhogy is töröm a fejem, a Főnix színház ezen előadására nem nagyon tudok rosszat mondani. Maximum azt, hogy nem nézhettük egyszerre ötvennél, hatvannál többen ezt a remek darabot.
Ugyanis a Hogyan kell bánni a nőkkel? tényleg felhőtlen hangulatot, kacagásokkal teli másfél órát váltott ki a teremben. Nem tudom, kinek mennyire volt kedvenc írója Karinthy Frigyes, nekem róla maximum a Tanár úr kérem! jut eszembe, mely nem tartozott kedvenc olvasmányaim közé. Ennek ellenére jelen műnek már a címe is vonzott. Vajon mit tudhat az író, amit én még nem? Az köztudott, hogy a szerző nem vetette meg a nőket. Sőt...
Bicskei Kiss László rendezésében nem egy összefüggő történet szem és fültanúi lehetünk, hanem különböző, egymástól független sztorik elevenednek meg előttünk. És amikor a „megelevenedik" szót használom, akkor néha valóban a szó eredeti jelentését kell érteni, ugyanis Karinthy humorában nincs helye tabunak. Ha kell, a halottak is életre kelnek, és tréfás monológokban, vagy épp párbeszédekben beszélik ki haláli állapotukat és többnyire azt, vagy azokat a hölgyeket, akik miatt átléptek a másik létsíkba.
Természetesen
a „hullajelenetek" csak kiegészítői az
előadásnak. Sokkal nagyobb hangsúly van a
csábításokon, a szerelmi háromszögeken.
Belenézhetünk a papucsférjek világába, a
nőkért való versengésbe, ezeknek a
motivációiba. Megismerhetjük a különböző
nőtípusokat, azt hogy melyikkel hogyan kell(ene)
bánni. Gyengéden, keresve minden kívánságát,
vagy éppen vadul, macsós, rosszfiús
stílusban? Hogyan lehet egy házasságtörést
megélni? Hogyan lehet bizonytalan az ember
abban, hogy a felesége szereti-e még, annak
ellenére, hogy már hónapok óta lelépett
tőle? Miképpen lehet kimagyarázni azt, ha
félmeztelenül fekszel egy dívány mögött és
rátok nyit a férj? Mi a módja a megfelelő
szerelmes levél elkészítésének, vagy épp
elkészíttetésének? Megtudhatjuk, milyen az
igazi vágyódás a nő után, akit igazán
szeretünk, és arra is van példa, hogy egy nő
mennyi idő alatt tud leteperni egy férfit
anélkül, hogy az akár csak egy szót is ki
tudna préselni magából. Megtapasztalhatjuk a
gyengébb nem férfiak utáni vágyódását,
egymásra kontrázó versengését, ugyanakkor
manipulatív oldalukat is. Természetesen
mindezt a legviccesebb oldaláról,
csattanókkal bőven dúsítva tálalja a szerző
és a rendező.
És bár arra nem kapunk tiszta
választ, hogyan is kell bánni a
nőkkel, a végső következtetés
egyértelmű - férfi és nő soha nem
érthetik meg egymást, mert mindkettő
mást akar: a férfi a nőt a nő a
férfit.
Balage
