Kedves
Barátaink, Tisztelt Nézőink!
A
Fővárosi Bíróság 2008. június hó 24.
napján a Főnix MMI Színházi és Művészeti
Műhely Közhasznú Egyesületet a
társadalmi szervezetek nyilvántartásába
vette, egyben a bíróság a szervezetet
közhasznú szervezetté minősítette.
A
Művészeti Műhely eszmei háttere tíz éve
készen állt. Ez az elmúlt tíz esztendő
azonban szükséges volt, hogy a FŐNIX
bebizonyíthassa életképességét. Hogy -
mint egy élő szervezet - növekedjen és
erősödjön. Hogy megkeresse, megérezze és
megtalálja saját hangját, erejét. Hogy
megtapasztalja, miben azonos és miben
más. Hogy "szülessen, elvegyüljön és
kiváljon".
Most
elérkezett az ideje, hogy azok az alkotó
energiák, amelyek egy évtizede mozgatják
belülről a Művészeti Műhelyt, amelyek
ezalatt 30 színpadi produkciót
állítottak a nézők elé, tucatnyi
filmetűdöt hoztak létre, s amelyek
számtalan színinövendéknek indították el
első lépéseit a színészi pályán,
szélesebb nyilvánosság előtt is
megmérettessenek.
Ennek
eszköze kíván lenni a Főnix MMI Színházi
és Művészeti Műhely Közhasznú Egyesület.
Lehetőség mindazok számára, akik az
elmúlt tíz évben megismerték a FŐNIX
céljait, működését, előadásait, és
egyetértenek ezekkel a célokkal, most az
Egyesület keretein belül, annak
eszközeit felhasználva, kialakítsák -
kialakítsuk - a FŐNIX jövőjét: a
következő tíz évet.
Kérem,
olvassák el Alapszabályunkat, s aki a
Főnix Művészeti Műhely Közhasznú
Egyesület tagjaként kíván részt venni
munkánkban, nevének és állandó
lakcímének közlésével jelezze ezt a
fonixmuhely@gmail.com
e-mail
címen.
Köszönöm
figyelmüket
Bicskei
Kiss László
színész,
rendező
a Főnix
alapítója
a Magyar
Kultúra Lovagja
2008.
június
Az egyesülési jogról, a
közhasznú jogállásról, valamint a Civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV.
törvény valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári
Törvénykönyvről, felhatalmazása alapján, a Főnix MMI
Színházi és Művészeti Műhely Közhasznú Egyesület korábbi
módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya.
A Főnix MMI Színházi és
Művészeti Műhely Közhasznú Egyesület
Alapszabálya
(2023. december 10. napján elhatározott
változásokkal egységes szerkezetben)
1. Az Egyesület neve,
székhelye, alapító tagok neve lakóhelye, vezető
tisztségviselők:
1.1. Az Egyesület neve: Főnix MMI Színházi és Művészeti
Műhely Közhasznú Egyesület (a továbbiakban: „Egyesület”)
Az Egyesület a tagok közös, tartós alapszabályban
meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására
létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi
személy.
Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Az
Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül
összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az
Egyesület vagyonát céljainak megfelelően használhatja,
vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok
részére nyereséget nem juttathat.
Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez,
választásokon jelöltet nem állít, szervezete pártoktól
független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
1.2. Az Egyesület székhelye: 1092 Budapest, Ráday u. 53.
I/1.
1.3. Az Egyesületet alapító tagok neve, lakóhelye
(székhelye): Az alapszabály mellékletét képezi a
mindenkori tagok listája.
1.4. Az Egyesület Elnöksége, vezető tisztségviselői:
Az elnöke: Bicskei-Kiss László (1092 Budapest, Ráday u.
53. I/1)
Alelnök: Tóth-Hartai Laura (2191 Bag, Szent András u. 23.)
Elnökségi tag: Weisz Ildikó (1085 Budapest, József krt.
52-56. III/8)
2. Az Egyesület céljai, közhasznú jogállása
Az Egyesület céljainak elérése érdekében - a 2011. évi
CLXXV. törvénynek megfelelően, amely szerint közhasznú
tevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amely a
létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését
közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a
társadalom és az egyén közös szükségleteinek
kielégítéséhez - az alábbi közhasznú tevékenységeket
folytatja:
• Művészeti alkotás, oktatás (Alaptörvény X. cikk.)
• Kulturális tevékenység (Alaptörvény XI. cikk.)
• Előadó-művészeti tevékenység (2008. évi XCIX. törvény)
2.1. Az Egyesület célja:
Az egyesület célja Kulturális tevékenység folytatása, ezen
belül az Egyesület közvetlen célja olyan színházművészeti
Műhely működtetése és folyamatos fenntartása, mely
értékmegőrző- és teremtő feladattal van jelen a
magyarországi és európai színházi társulatok, színházak
sorában. Ennek érekében az Egyesület egy színészekből,
valamint a színházi előadások létrejöttét és működését
elősegítő és végző szakemberekből álló társulat folyamatos
működését segíti elő és biztosítja. Az egyesületi célok
megvalósítása érdekében nagyobb mértékben bevonja a
társművészetek és kapcsolódó művészetelméleti területek
(pl. irodalomtudomány) ismeretanyagát és alkotóit.
Az Egyesület célja továbbá, hogy a tevékenységi körébe
tartozó művészeti területeken hozzájáruljon színházi
szakemberek tehetségének kibontakoztatásához, illetve e
tehetséges személyek mind szélesebb körben való
megismertetéséhez.
E feladatokat az alábbi tevékenységekkel valósítja meg:
1. fesztiválszervezés, kiállítás-szervezés, kulturális
rendezvényszervezés (akár az Egyesület saját szervezésében
történő kulturális jellegű rendezvények, események
kitalálása, kivitelezése, megvalósítása, akár más
szervezetek ilyen irányú kérése esetén történő rendezvény/
kiállítás/fesztivál megszervezése, kivitelezése)
2. alkotótáborok, alkotó műhelyek létrejöttének,
működésének megszervezése,
3. hazai művészekkel, illetve hazai művészeti
szervezetekkel történő együttműködés, kapcsolattartás,
4. külföldi művészekkel, illetve külföldi művészeti
szervezetekkel történő együttműködés, kapcsolattartás,
5. fiatal művészek támogatása, segítése, számukra
bemutatkozási lehetőség biztosítása
6. művészeti képzés, színésznevelés
7. művészeti képzést folytató oktató-nevelő intézmények
támogatása, ilyen jellegű intézményekkel történő
együttműködés, velük közös programok megszervezése,
kivitelezése
8. az általános művészeti, ezen belül is elsősorban
színházművészeti ismeretek közvetítése, e területeken való
jártasság megszerzéséhez szükséges gyakorlat megszerzését
a gyermek-, fiatal-, valamint felnőtt korú tehetséges
személyek számára
9. rendszeres képzés és továbbképzés biztosítása az alábbi
területeken:
a) színészmesterség
b) színpadi beszéd és retorika
c) hangképzés és színpadi ének
d) színpadi mozgás és akrobatika
e) színháztörténet, drámatörténet és dramaturgia
f) rendszerezéselmélet és rendezéstörténet
g) szcenika, látvány- és díszlettervezés
h) színház- ás filmesztétika
i) színpadi és filmes gyakorlat
j) pódiumi előadó-művészeti ismeretek
k) színházi és filmes menedzsment
l) társművészeti alapozó ismeretek (tánc, pantomim stb.)
Az Egyesület célja, hogy működése folyamán létrehozott
alkotásokat, illetve az ezeket létrehozó személyeket
lehetőségeihez mérten híradással és/vagy anyagi
eszközökkel támogassa.
Az Egyesület középtávú célja egy, a műhelymunkában
résztvevő személyek rendszeres fellépését, közönség előtti
bemutatkozását lehetővé tevő játszóhely – jelenlegi
fantázianevén:
Főnix Theátrum – létrehozása,
valamint az ehhez kapcsolódó, más társulatoknak és/vagy
magánszemélyeknek is bemutatkozások lehetőséget nyújtó,
állandó működési helyszínű művészeti műhely létrehozása.
Az Egyesület további célja feladatait folyamatosan ellátni
képes állandó saját épület (székház) fenntartása és
működtetése.
2.2. Az egyesület, közhasznú jogállása tekintetében
a) a közhasznú tevékenységeket az alábbi eszközökkel
valósítja meg:
1. fesztiválszervezés, kiállítás-szervezés, kulturális
rendezvényszervezés:
Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi
CLXXXIX tv. (Önkormányzati tv.) 13 § (1) 7. pontja szerint
(Kulturális szolgáltatás, előadó-művészeti szervezet
támogatása, helyi közművelődési tevékenység támogatása)
2. művészeti képzés, színésznevelés:
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv.
(Köznevelési tv.) 2 § (1) szerinti alapfeladat ellátásának
megfelelően
3. alkotótáborok, alkotó műhelyek létrejöttének,
működésének megszervezése, művészeti képzést folytató
oktató-nevelő intézmények támogatása, ilyen jellegű
intézményekkel történő együttműködés, velük közös
programok megszervezése, kivitelezése:
Önkormányzati tv. 13 § (1) 7. pont „kulturális
szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás
biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet
támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi
közművelődési tevékenység támogatása”
4. oktatás, nevelés keretében autista gyerekek
játék-nevelésével foglalkozó csoport működtetése:
Köznevelési tv. 3§ (6) „A köznevelés kiemelt feladata az
iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a
sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális
igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez
igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél
teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek
megteremtése.” és Önkormányzati tv. 13 § (1) 8.
„szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások”)
valamint
b) nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen
a közhasznú szolgáltatásaiból;
c) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú
vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti
tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
d) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt
a létesítő okiratában meghatározott közhasznú
tevékenységére fordítja;
e) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat,
szervezete pártoktól független és azoknak anyagi
támogatást nem nyújt.
3. Az Egyesület tagjai, tagsági jogviszony keletkezése
a tagok jogai és kötelezettségei, a
tagsági jogviszony, megszűnése
3.1. Az Egyesület tagjai
Az Egyesület tagja lehet bármely természetes személy, jogi
személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezete, amennyiben az Egyesület céljaival és működési
elveivel egyetért és elfogadja az Alapszabályt, illetve
az, aki a tagdíjat rendszeresen megfizeti. Az egyesület
tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.
Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő
kötelezettségek terhelik. Az egyesület tagja köteles az
alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek
teljesítésére. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az
egyesület céljának megvalósítását és az egyesület
tevékenységét. A tag tagsági jogait személyesen
gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem
örökölhetők.
Az Egyesület tagja
1. rendes tag,
2. pártoló tag,
A rendes tag a 3.3. pontban meghatározott jogokkal és
kötelességekkel rendelkezik. A pártoló tag jogai és
kötelességei megegyeznek a rendes tag jogaival és
kötelességeivel, kivéve, hogy szavazati joggal nem
rendelkezik tisztségbe nem választható, és nem köteles
Közgyűlésen részt venni, de ha rész vesz, akkor
tanácskozási jog illeti meg. A pártoló tag az egyesület
tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.
3.2. Tagsági jogviszony keletkezése
A leendő tag belépési szándékát belépési kérelem
benyújtásával az Elnökségnek jelentheti be. A kérelem
benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arra nézve,
hogy az egyesület alapszabályát magára nézve kötelezően
elfogadja. A tag nyilvántartásba vételéről az Elnökség a
kérelem benyújtásától számított 15 napon belül, egyszerű
szótöbbséggel dönt, és határozatáról a tagot írásban
értesíti. A tagok személyére vonatkozó adatok nem
nyilvánosak. Az Egyesület tagjai tagsági díjat fizetnek. A
tagsági díj mértékéről a Közgyűlés dönt.
3.3. A tagok joga és kötelességei
Az Egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében
részt venni.
- Javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek az
Egyesület döntést igénylő ügyeiben,
- Választhatók tisztségekre és megválasztják a
tisztségviselőket,
- Részt vesznek és véleményt alkothatnak az Egyesület
rendezvényein,
- Jogosultak az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni
- Jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát
gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni,
kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.
- Kötelesek tagdíjat fizetni
- Kötelesek az egyesület érdekeit elősegíteni
- Kötelesek eleget tenni az alapszabályban meghatározott
kötelezettségeknek
- Kötelesek a vezető szervek határozatait végrehajtani
- Kötelesek a vállalt tisztséget legjobb képességeik
szerint ellátni
3.4. Az egyesületi tagsági jogviszony megszűnése
A tagsági jogviszony megszűnik:
1. a tag kilépésével
2. a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
3. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával –
felmondásra kerülhet sor abban az esetben, ha a tag
tagsági díjat két – minimum 15 napos időközzel – egymást
követő írásbeli felszólítás ellenére se fizeti meg, vagy
ha a tag olyan magatartást tanúsít, amely sérti az
Egyesület közhasznú feladatainak ellátását. A tagsági
jogviszonyt az Egyesület nevében a közgyűlés mondhatja
fel, harmincnapos határidővel, írásban.
4. a tagok sorából való kizárással
(1) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy
közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő
magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag
vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben
kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a
tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.
(2) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell
foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak
tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és
bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való
tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A
határozat ellen azonban Bírósághoz fordulhat, ahol kérheti
a határozat felülvizsgálatát.
A kizárási eljárás megindításáról az Egyesület elnöke
értesíti a tagot írásban. Az elnökség biztosítja a tag
meghallgatását, ahol a tag elmondhatja álláspontját,
védekezését, észrevételt tehet.
Ha a tag bejelenti kilépési szándékát- a tag tagsági
jogviszonyát az Egyesület elnökéhez intézett írásbeli
nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti.
Ebben az esetben a tagsági jogviszony megszűnésének
időpontja az írásbeli nyilatkozatnak az Elnökséghez való
beérkezése napja.
A tagsági jogviszony megszűnéséről az Elnökség határozatot
hoz.
4. Az Egyesület szervei és azok hatásköre, valamint a
vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi
szabályok
4.1. Közgyűlés
Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A
Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő
minden kérdésben dönthet. A Közgyűlés nyilvános, azon a
tagokon és az ügyvezetésen kívül a Közgyűlés összehívására
jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a
Közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal
rendelkező személyeken túl bárki részt vehet.
4.1.1. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- Az Alapszabály megállapítása és módosítása,
- Az éves munkaprogram, költségvetés meghatározása,
elfogadása
- Az éves beszámoló elfogadása
- Az előző évi éves beszámoló elfogadása
- A közhasznúsági melléklet elkészítése
- Az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről
szóló jelentésének elfogadása;
- Az Elnökség tagjainak, az Egyesület egyéb
tisztségviselőinek és a felügyelő szerv tagjainak
megválasztása és visszahívása, az esetleges
költségtérítés, tiszteletdíj megállapítása
- Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az
egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a
felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával
köt.
- A vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok
gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel
munkaviszonyban áll;
- A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető
tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más
egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények
érvényesítéséről való döntés;
- A tagnyilvántartás rendjének meghatározása,
- Az egyesület megszűnésének, egyesülésének és
szétválásának elhatározása
- A tagsági díj összegének meghatározása,
- Gazdasági, vállalkozási tevékenység elhatározása
- Az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának
megállapítása és módosítása
- Azok a kérdések, amelyeket az Alapszabály vagy bármely
jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal
- A végelszámoló kijelölése
4.1.2. A Közgyűlést az Elnökség szükség szerint
(rendkívüli közgyűlés), de évente legalább egyszer, az
Egyesület pénzügyi évének lezárását követő 180 napon belül
(éves rendes közgyűlés) köteles összehívni.
A Közgyűlés összehívásáról, annak megkezdése előtt
legalább tizennégy (l4) nappal a tagokat értesíteni kell
postai úton, fax, illetve elektronikus adatközlő útján a
közgyűlési meghívó elküldésével. A közgyűlési meghívónak
az alábbiakat kell tartalmaznia:
- közgyűlést összehívó szerv vagy személy neve, székhelye
- közgyűlés időpontja
- közgyűlés helye
- napirendi pontok
- rendelkezésre álló előterjesztések szövege
- figyelemfelhívás határozatképtelenség esetére
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell
feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni
kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
A rendkívüli közgyűlés időpontját és helyszínét pontosan
tartalmazó meghívót – a napirend megjelölésével és a
rendelkezésre álló előterjesztések szövegének
megküldésével – tagok részére postai úton, fax, illetve
elektronikus adatközlő útján kell megküldeni, legalább hét
(7) nappal az éves közgyűlés kitűzött időpontját
megelőzően.
Nem szükséges külön meghívót küldeni az elnapol közgyűlés
összehívására, ha annak időpontját és helyszínét az
eredeti közgyűlésre szóló meghívóban megjelölték.
Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták
össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen
valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag
hozzájárul az ülés megtartásához. A döntéshozó szerv
ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő
kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi
részvételre jogosult jelen van és a napirendem nem
szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
4.1.3.A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell azt a
figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra
összehívott Közgyűlés határozatképtelen, úgy a
meghirdetett időpontot követő fél óra múlva összehívott
megismételt Közgyűlést – az eredeti napirendben szereplő
kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet
nélkül határozatképesnek kell tekinteni. A közgyűlési
meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5
munkanapon belül a tagok és az egyesület szervei a
közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend
kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A
napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó
szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend
kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó
szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a
közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat
meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend
kiegészítésének tárgyában.
4.1.4. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság
elrendeli, illetőleg, ha legalább a tagok 10%-a - az ok és
a cél írásban történő megjelölésével - kívánja. A tagok
írásbeli kérelme alapján az Elnök a kérelem beérkezést
követő 30 napon belül, a kérelemben megjelölt ok
megjelölésével, gondoskodik a Közgyűlés összehívásáról.
4.1.5. A Közgyűlésen szavazati joggal vehet részt az
Egyesület minden tagja. Minden rendes tagot egy szavazat
illet meg.
4.1.6. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes
tagok legalább 50%-a plusz 1 fő személyesen, illetve a
jogi személy tagok igazolt képviselője útján megjelent.
Határozatképtelenség esetén az eredeti meghívóban
megjelölt, 30 napon belül megtartandó megismételt
Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő kérdésekben a
megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha
erre a tényre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban
felhívták.
4.1.7. A Közgyűlés lefolytatásához levezető elnököt,
jegyzőkönyvvezetőt és kettő hitelesítőt kell választani.
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet
kell felvenni, amiről az elnök gondoskodik. A
jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
- a Közgyűlés időpontját
- a Közgyűlésen elhangzottak lényegi összefoglalását
- a Közgyűlésen szavazásra bocsátott előterjesztéseket
- az egyes szavazások eredményét a döntést támogatók és
ellenzők számarányának feltüntetésével
- a Közgyűlés határozatait
4.1.8. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazás útján,
kézfenntartással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A
Közgyűlés az éves beszámoló elfogadásáról egyszerű
szótöbbséggel, nyílt szavazással, kézfenntartással
határoz.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól
mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben
részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki
az egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi
befolyáson alapuló
kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség
megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével
hozzák meg.
4.1.9. A Közgyűlés titkos szavazás útján dönt a személyi
kérdésekről. A Közgyűlés titkos szavazás útján dönt
továbbá bármely más kérdésben, ha azt a szavazásra
jogosultak közül legalább 10 tag indítványozza. A titkos
szavazás indítványozását szóban egyszerű kézfeltartással
kell jelezni a Közgyűlést levezető elnök felé. A levezető
elnök határozata után a Közgyűlés az indítványozott kérdés
tekintetében megtartja a titkos szavazást.
4.1.10. Az egyesület
alapszabályának módosításához, a tag kizárásához, az
Egyesület feloszlatásához és más társadalmi szervezettel
való egyesülésének kimondásához a tagok összessége
kétharmadának szavazatával hozott határozata szükséges. Az
egyesület céljának módosításához és az egyesület
megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati
joggal rendelkező tagok kétharmados szótöbbséggel hozott
határozata szükséges.
4.2. Az Elnökség, Elnök, a vezetés működési rendje
4.2.1.Az egyesület ügyvezetését az Elnökség látja el. Az
egyesület vezető tisztségviselői Elnökség tagjai. Az
Elnökség 3 tagból áll. Az Elnökség elnökét az Elnökség
maga választja. Az Elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen
részt venni, a Közgyűlésen az Egyesülettel kapcsolatos
kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és
gazdasági helyzetéről beszámolni. Az Elnökség határozatait
a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.
4.2.2.Az Elnökség három (3) tagból áll, tagjai: az elnök,
az Alelnök és az Elnökségi tag.
4.2.3.Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja, titkos
szavazással, öt (5) éves időtartamra. A vezető
tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell
választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető
tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az
Egyesület tagjain kívüli személyekből.
4.2.4.A mandátum bármely okból történő megszűnésekor a
Közgyűlés új tagot választ.
4.2.5. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés
hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé
terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés
elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására
és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem
tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti
szervei megalakításának és a tisztségviselők
megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület
szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés
napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel
kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és
egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának
mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e
törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag
felvételéről való döntés.
n) a működőképesség fenntartása, és a fenyegető
fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem
előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala,
illetve kezdeményezése.
o) az elnökség munkarendjének és feladatmegosztásának
megállapítása
A Közgyűlés összehívása
Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a
szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem
fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a
tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok
kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése
érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület
megszüntetéséről dönteni.
4.2.6. Az Egyesületet a bíróság, más hatóságok és
hivatalos szervek előtt, valamint más szervezetekkel és
harmadik személyekkel szemben az Elnök önállóan képviseli.
Akadályoztatása esetén ezzel az elnökhelyettest vagy az
elnökségi tagot meghatalmazhatja.
4.2.7. Az Elnökség szükség
szerint, de legalább évente ülésezik. Az Elnökség
ügyrendjét maga határozza meg. Az ülést a napirend
közlésével az Elnök hívja össze, legalább hét (7) nappal
megelőzően. Az Elnökség összehívását – a napirend
megjelölésével – bármely Elnökségi tag kezdeményezheti.
Amennyiben az Elnök hét (7) napon belül az összehívásról
nem intézkedik, úgy a kezdeményező tag, vagy a tagok
jogosultak az Elnökségi ülés összehívására. Ha az ülés nem
szabályszerűen lett összehívva, az Elnökség határozatot
csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a
határozathozatal ellen senki sem tiltakozik. Az Elnökség
ülése nyilvános.
4.2.8. Az Elnökség a határozatait a jelenlévő tagok
egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Az
Elnökség az ügyrendjében meghatározott kérdésekben titkos
szavazásról és minősített, kétharmados szótöbbséghez
kötött határozathozatalról is rendelkezhet. Az Elnökség
akkor határozatképes, ha legalább két tag jelen van. Az
elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, erre a
közgyűlési jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok
értelemszerűen irányadók.
4.2.9. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az
a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója,
élettársa a határozat alapján:
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármely más előnyben részesül, illetve megkötendő
jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai
keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem
pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület tagjainak a
tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak
megfelelő cél szerinti juttatás.
4.2.10. Az Elnökség évente egyszer a rendes közgyűlésen
beszámol a Közgyűlésnek, és elkészíti az Egyesület éves
beszámolóját.
4.2.11. Az Egyesület minden tagja javaslattal,
észrevétellel fordulhat az Elnökhöz, illetve az
Elnökséghez.
4.2.12. A vezető
tisztségviselők megbízatása a megbízás idejének
lejártával, visszahívással, lemondással vagy elhalálozás
esetén szűnik meg. Amennyiben az Elnök megbízatása
megszűnik, illetve az Elnökség tagjainak száma bármely ok
miatt egyharmaddal csökken, a Közgyűlés új Elnökséget
választ.
4.2.13. Az Elnök feladatai és hatásköre:
- a Közgyűlés, valamint az Elnökség üléseinek előkészítése
és összehívása,
- az elnökség munkarendjének és munkamegosztásának
megszervezése
- az Elnökség tevékenységéről éves beszámoló elkészítése
és a Közgyűlés elé terjesztése
- az Egyesület képviselete,
- az Alapszabály, a Közgyűlés és Elnökség határozatai
végrehajtásának felügyelete,
- irányítja az Egyesület tevékenységét és gazdálkodását,
- gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről,
- mindazon feladatokat ellátja, amelyeket jogszabály, az
Alapszabály, illetőleg a Közgyűlés vagy az Elnökség a
hatáskörébe utal.
4.2.14. Az elnökhelyettesek (alelnök) és az elnökségi tag
feladatai és hatásköre:
- az Elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén az Elnök
helyett, az Elnök feladatait látja el az Elnök
felhatalmazása alapján.
- gondoskodnak az Egyesület nyilvántartásainak
vezetéséről,
- biztosítják az iratokba való betekintési jog
gyakorlását,
- végzik az Egyesület levelezését.
- az Egyesület ügyviteli feladatainak ellátása;
- a Közgyűlések előkészítése, összehívása, közreműködés
annak lebonyolításában;
- az Elnökség üléseinek előkészítése, összehívása,
üléseinek lebonyolításában való közreműködés;
- ellátja mindazokat az egyéb feladatokat, amelyekkel a
Közgyűlés, az Elnökség
- vagy az Elnök megbízza.
- nyilvántartja a vezető szervek határozatait
- Az Egyesület vezető szerveinek határozatairól,
döntéseiről az érintetteket értesíti,
- biztosítja az Egyesület irataiba való betekintést
- az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybe
vételének, beszámolóinak közzétételéről gondoskodik.
4.2.15 Titkár
Az Elnökség munkáját adminisztráció szempontjából segítő
személy a Titkár, aki nem tagja az elnökségnek, de annak
munkáját készíti elő és segíti. A Titkárt a közgyűlés
választja 5 évre, nem vezető tisztségviselő.
4.3. Vezető tisztségviselőkre vonatkozó egyéb
rendelkezések
Megszűnik a tisztségviselői megbízás:
a) a megbízás időtartamának lejártával,b)
visszahívással,c) törvényben szabályozott kizáró ok
bekövetkeztével,d) lemondással,e) elhalálozással, f) az
egyesületi tagság megszűnésével g) a vezető tisztségviselő
cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges
körben történő korlátozásával h) a vezető
tisztségviselővel szembeni kizáró vagy
összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és
kizáró okok
- Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet,
akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához
szükséges körben nem korlátozták.
- Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy
köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető
tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető
tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt
személyre is alkalmazni kell.
- A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait
személyesen köteles ellátni.
- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény
elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre
ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos
következmények alól nem mentesült.
- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e
foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely
foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az
eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt
tevékenységet folytató jogi személy vezető
tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó
határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető
tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető
tisztségviselői tevékenységtől.
A vezető tisztségviselővel szembeni összeférhetetlenségi
okok
A közgyűlés, valamint az elnökség határozathozatalában nem
vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli
hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő
jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti
juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe
vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület
által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott,
létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Nem
lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve
könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a közgyűlés, illetve az elnökség elnöke vagy tagja (ide
nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait,
akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más
tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha
jogszabály
másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából
részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe
vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület
által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő
okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti
juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli
hozzátartozója.
A közhasznú szervezet
megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú
szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki
korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője
volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy
évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó-
és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem
egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős
összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság
üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást
helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az
adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette
vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy
köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet
előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget
egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
4.4. A tisztségviselő visszahívását az egyesült tagjainak
legalább 10 %-a és/vagy a felügyelő szerv indokolt
írásbeli javaslattal az elnökség kezdeményezheti. A
visszahívásról titkos szavazással dönt a közgyűlés.
4.5. A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat,
azonban ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a
lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik
napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új
tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően
gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a
tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában,
illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt
venni.
4.6. Felügyelő szerv
Ha az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió
forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv
létrehozása kötelező. A felügyelő szervet a Közgyűlés
választja meg 2 évre.
A felügyelő szerv ellenőrzi az Egyesület működését és
gazdálkodását. Ennek során az elnökség tagjaitól
jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig
tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az
Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat
megvizsgálhatja. A felügyelő szerv az elnökség által
készített éves gazdálkodásról szóló jelentést véleményezi.
A felügyelő szerv tagja az a nagykorú személy lehet,
akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához
szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelő
szerv tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre
vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a
hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
A felügyelő szerv tagja az elnökség ülésén tájékoztatási
joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály így
rendelkezik.
A felügyelő szerv köteles az elnökséget tájékoztatni ás
annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez
tudomást, hogy az
a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy
a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény vagy
mulasztás történt,, amelynek megszüntetése vagy
következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az
elnökség döntését teszi szükségessé, vagy
b) b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó
tény merült fel.
Az elnökséget a felügyelő szerv indítványára – annak
megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni.
E határidő eredménytelen eltelte esetén az elnökség
összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
Ha az elnökség a törvényes működés helyreállítása
érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a
felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a
törvényességi felügyeletet ellátó bíróságot.
A felügyelő szer három tagból
áll, ügyrendjét maga állapítja meg. A felügyelő szerv
szükség szerint, de legalább évente két alkalommal
ülésezik. Az üléseket a felügyelő szerv bármely tagja
összehívhatja. A felügyelő szerv határozatképes, ha azon a
tagok kétharmada jelen van. Határozatait egyszerű
szótöbbséggel hozza. A felügyelő szerv üléseiről
jegyzőkönyvet kell felvenni, erre a közgyűlési
jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok irányadók.
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a
személy, aki
a) az elnökség elnöke vagy tagja
b) az Egyesülettel a megbízásán kívül más tevékenység
kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként
nem rendelkezik
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából
részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe
vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az alapszabálynak
megfelelőcél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek
hozzátartozója.
5. A határozatokra és az Egyesület által nyújtott
szolgáltatásokra vonatkozó szabályok
5.1. A Közgyűlés és az Elnökség határozatait az Elnök
által megbízott Elnökhelyettes a Határozatok Könyvében
vezeti. A határozatokat ügyszámmal kell ellátni, amelynek
első része l-től induló növekvő sorszám, törve a
határozathozatal dátumával (év, hó, nap), valamint
megjelölve, hogy közgyűlési határozat (Kgy. hat.) vagy az
Elnökség határozata (E. hat.). A Határozatok Könyvébe be
kell vezetni a határozat teljes tartalmát, hatályba
lépésének napját, illetve időtartamát, valamint azt is,
hogy milyen arányban szavazták meg a határozatot.
5.2. A Közgyűlés, illetve az Elnökség döntéseiről az
érintetteket az Elnökség haladéktalanul értesíti. Az
értesítés történhet telefaxon, e-mail-ben vagy ajánlott
küldeményként.
5.3. Az Egyesület biztosítja, hogy a Határozatok Könyvébe
és az Egyesület egyéb, nyilvános irataiba bárki
betekinthessen, és a megtekintett iratokról - saját
költségére – másolatot készíthessen.
5.4. Az iratokba való betekintést előzetesen, írásban kell
kérni, a megtekintett iratkör megjelölésével. Az Egyesület
a betekintést - előzetes időpont egyeztetést követően a
legrövidebb időn belül az Egyesület székhelyén biztosítja.
5.5. Az Egyesület Elnöke megtagadhatja az iratok
meghatározott körébe való betekintést az Egyesülettel
jogvitában álló, vagy egyébként ellenérdekű fél számára,
továbbá, ha az adott iratokba való betekintés az Egyesület
érdekeit sérti.
5.6. Az Egyesület nyilvánosan, a jelen Alapszabályban
meghatározottak szerint működik.
5.7. Az Egyesület engedélyezheti, hogy tagjain kívül más
is részesülhessen szolgáltatásaiból.
5.8. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások
és szolgáltatások a tagok számára hozzáférhetők,
megismerhetők.
5.9. Az Egyesület szolgáltatásai megismerhetők:
- Az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből,
tájékoztató füzetekből,
- Az Egyesület által kiadott prospektusokból,
felvilágosító kiadványokból, szórólapokból.
5.10. Az Egyesület szolgáltatásai igénybevételének módja
az Elnökség által az Egyesület székhelyén kifüggesztett
hirdetményekből, valamint az Egyesület által kiadott
információs füzetekből, szórólapokból ismerhető meg.
5.11. Az Egyesület gondoskodik továbbá a jelentéseknek és
a beszámolóknak az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán
történő kifüggesztéséről.
6. Az Egyesület gazdálkodása
6.1 A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a
közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát
képezi. A tagdíj mértéke 900 Ft/hó, mely összeget a tagok
minden év június 30-ig kötelesek az egyesület számlájára
átutalni. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi
tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot
az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
A tagsági díjakat az Egyesület
elsősorban fenntartási és ügyviteli költségek, valamint az
Egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére
használhatja fel.
Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az
Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok
csak az esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig felelnek.
Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai
szerint üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti
év végén le kell zárni. Az üzleti év végével a képviselő
az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget,
a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat
keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban
és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél
elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket
hasonló célok támogatására fordítja.
Az egyesület tagjai az Alapszabály szerint tagdíj
fizetésére kötelezettek. A tagdíj havi mértékét a
Közgyűlés állapítja meg. A tagdíj mértékének módosítása a
közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
Az Egyesület a vagyonát a jelen Alapszabályban foglalt
célok megvalósítása érdekében, éves költségvetése szerint
használja fel.
6.2. Az Egyesület bevételei:
a) tagdíj
b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz
közvetlenül kapcsolódó bevétel
c) a tagok önként vállalt egyéb juttatásai
d) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás
nyújtásából) származó bevétel;
e) magánszemélyektől, jogi személyektől és más
szervezetektől kapott támogatás, adomány;
f) egyéb bevétel
g) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából
származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel
h) a költségvetési támogatás:
6.3. Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):
a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó
költségek;
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült
közvetlen költségek (rendezvények költségei,
tiszteletdíjak, ösztöndíjak, egyéb kiadások)
c) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás
nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
d) az egyesület szerveinek, szervezetének működési
költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az
egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több
tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi
eszközök értékcsökkenési leírása;
e) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
Az egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel
összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök
értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának
meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról
szóló törvény szerint veheti figyelembe.
6.4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag
másodlagos jelleggel, csak céljainak megvalósítása
érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás
során elért eredmény a tagok között nem kerül felosztásra,
azt az Egyesület kizárólag a céljai megvalósítására
fordítja.
6.5. Az egyesület, mint közhasznú szervezet a
gazdálkodására vonatkozó különös
szabályok
A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel,
azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú
tevékenységére kell fordítania.
A vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest,
valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki
által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások,
illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony
alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások
kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
Az egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz
kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem
tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset
összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható,
hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van
(színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti
juttatás alapjául nem szolgálhat. Az egyesület váltót,
illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem
bocsáthat ki. Az egyesület gazdasági-vállalkozási
tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét
veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. Az egyesület
köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg
közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a
beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe
helyezni és közzétenni. Az egyesület beszámolójába,
közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból
saját költségére másolatot készíthet.
6.6. Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával
egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amely
tartalmazza:
- a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket,
- ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit,
- valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges
2011, évi CLXXV. törvény (Ectv.) 32. §-a szerinti
adatokat, mutatókat.
- a számviteli beszámolót
- a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását
- az Egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott
juttatások értékét, illetve összegét,
- valamint a juttatásban részesülő vezető tisztségviselők
felsorolását.
7. Az Egyesület megszűnése
7.1. Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását
vagy más egyesülettel való egyesülését kimondja, vagy a
bíróság feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
Egyesület csak egyesülettel egyesülhet, és csak
egyesületekre válhat szét. A jogi személy jogutód nélküli
megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód
nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület
céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem
határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem
éri el a tíz főt.
7.2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a
hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó
vagyont az alapszabályban meghatározott – ennek hiányában
a nyilvántartó bíróság által kijelölt -, az egyesület
céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására
létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A fennmaradó
vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó
határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére
szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti
rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új
jogosultra.
7.3. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli
megszűnés esetén. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése
után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az
egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a
jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az
egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban
álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a
megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett
adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
8. Egyéb rendelkezések
8.1. Az Egyesület Alapszabálya a benne meghatározott
célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet
demokratikus, önkormányzati működését, elősegíti a tagok
jogainak és kötelességeinek érvényesülését.
8.2. Az Egyesület a működésének, szolgáltatásai
igénybevétele módjának, beszámolói közlésének
nyilvánosságát honlapján,a http://fonixx.hu oldalon,
valamint szórólapokon, szakfolyóiratokban és egyéb
sajtótermékekben való közzététel útján biztosítja.
8.3. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a h
hatályos Polgári Törvénykönyv valamint az egyesülési
jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi
CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.
Budapest, 2023. december 18.
Bicskei Kiss László
az Egyesület elnöke
dr. Kimmel József,ügyvéd
(36062992),
Fazekas & Társai Ügyvédi
Iroda,
1136 Budapest, Hegedűs Gyula
u.13.mfsz.
Főnix MMI Színházi és Művészeti Műhely Közhasznú
Egyesület
alapító tagjai 2008-ban:
Atlasz Gábor
Bakos Panna
Bertus Erika
Bicskei Kiss László
Bodor Géza
Burján Judit
Cser Sándor
Cserkő Rita
Facskó Marica
Farkas Zoltán
Fábián Ágnes
Hartai Laura
Jelényi László
Kovács Gábor
Kóczányi Judit
Kőszáli Ibolya
Lőwy Gábor
Makray Gábor
Nagy Gabriella
Szandra
Orosz Dániel
Preyer Enikő
Sági Renáta
Szabad Júlia Anna
Szávai Katalin
dr. Sződy Szilárd
Tarr György
Török Katalin
Vereckei Rita
Vén Friderika
Vörös Józsefné Weisz
Ildikó
Zernovácz Erzsébet
Zsitva József
Főnix MMI Színházi és Művészeti Műhely Közhasznú
Egyesület
tagjai 2017-ben:
Elnök: Bicskei Kiss
László
Alelnök: Tóth-Hartai Laura
Elnökségi tag: Weisz Ildikó
Árpád Andrea
Bakos Panna
Baku György
Bertus Erika
Bognár Anita
Burján Judit
Boldizsár Tünde
Cser Sándor
Dankovics Noémi
Facskó Marica
Gránicz Gábor
Honti Tímea
Jelényi László
Kincses Antal
Kőszáli Ibolya
Makray Gábor
Nyul Krusztián
Szabad Júlia Anna
Szávai Katalin
dr. Sződy Szilárd
dr. Török Katalin
Udvarias Katalin
Várkonyi Tamás
Vén Friderika
Zernovácz Erzsébet
Zsitva József
Főnix MMI Színházi és Művészeti Műhely Közhasznú
Egyesület
tagjai 2024-ben:
Elnök: Bicskei Kiss
László
Alelnök: Tóth-Hartai Laura
Elnökségi tag: Weisz Ildikó
Árpád Andrea
Baku György
Bertus Erika
Bognár Anita
Dankovics Noémi
Facskó Marica
Hole Dániel
Laki Mónika
Nyul Krisztián
Oláh Réka
Soltész Richárd
Szabad Júlia Anna
Szávai Katalin
Szőke-Erőss Eszter
Török Katalin
Turák-Szűcs Lili
Zernovácz Erzsébet
Zsitva József
