vissza
Főnix Művészeti Műhely
Aktuális
|
Főnix MMI
Színházi és Művészeti Műhely Közhasznú Egyesület
|
A Főnix Művészeti Műhely
Közhasznú Egyesület önkéntes segítőket keres
tevékenységének szervezéséhez,
bonyolításához bármely korosztályból |
|
közönségszervezési
pályázatírói
kapcsolattartási
számítástechnikai
adminisztratív |
|
Állandó működési
területeink 1998 óta:
- független színtársulat
- színiiskola |
|
Szeretettel várjuk a
színház, a
színésznevelés, a
művészet és
kultúra iránt érdeklődő önkéntesek
jelentkezését. |
|
fészek
sziget
közösség
értékrend. |
|
Jelentkezés:
+3620-384-6658,
Bicskei Kiss László |
Főnix
MMI Színházi és Művészeti Műhely
Közhasznú Egyesület
adószámunk:
18264935 - 1 - 42
bankszámlaszámunk:
11705998 - 21283121
székhely:
1085 Budapest, József krt. 52-56.
postacím: 1092 Budapest,
Ráday u. 53.
elnök: Bicskei Kiss
László
|
Kedves Leendő
Önkénteseink! |
|
Szeretném
megkönnyíteni azok döntését,
akik azt forgatják fejükben,
hogy segítővé válnak a Főnix Művészeti Műhely
küldetésében.
Néhány évvel ezelőtt kaptam valakitől erre
vonatkozó kérdéseket,
most ezeket, s a válaszokat idézem ide. |
|
|
A lényeg: e
pandémia-sújtotta világban
minden segítség
elkel, amely nézőt hoz előadásainkra.
A „társadalom
nyitottsága” zűrzavarának szélén
egyensúlyozva
minden segítség
fontos, amely növendéket küld a
Drámastúdióba. |
Aki kezét nyújtja,
annak kezünket nyújtjuk.
Mert a Főnix majd negyedszázada
fészek, sziget, közösség, értékrend. |
|
Bicskei Kiss László |
|
Kedves Főnix
Művészeti Műhely! |
|
Az alábbi pár kérdés
célja, hogy kicsit betekintést nyerjek a
kulisszák mögé, és megértsem mit is szeretnének
elérni rövid, illetve hosszútávon. Kérdésenként
elég 1-2 mondattal válaszolniuk. |
|
|
|
1. Kik vagyunk
mi?
(mit csinálunk, mi a
küldetésünk) |
|
|
Kik vagyunk mi?
Színészek.
Színésszé vált egykori növendékek. Rendezők,
és rendezővé lett egykori növendékek.
Tanárok, mesterek, tanárrá nőtt egykori
növendékek. Zeneszerzők, dramaturgok.
Tervezők. Kivitelezők. Színházi emberek.
Emberek. |
|
Mit csinálunk?
Színházat.
Színházi előadásokat, melyekhez magunk
neveljük a színészek egy részét, oly módon,
hogy azok is, akiket képességeik, erejük,
szándékaik nem visznek el a deszkákra, a
közönség elé, hétköznapjaikban is
használható tudás birtokában,
műértő-műélvező felnőtté váljanak. |
|
Mi a
küldetésünk?
Visszaadni a
színész hitelét, megbecsülését, a színházi
előadások katarzisát,
a szavak hitelét.
|
|
… amint a Római
Birodalom bukása utáni századokban másolták
szerzetesek a megmentett könyveket,
kódexeket, remélve egy nem tökéletes, de
mégis a vadság ellen az emberség gondolatára
büszkén létrejött civilizáció
újjászületését, úgy próbálok egy nem sötét
középkori, de a tartós jólét
szokatlanságától megbillent értékrendű, a
mitnemtehetekmeg/meddigmehetekmégel
gondolatok pökhendi, de érthető tobzódásán
átmenteni valami nem praktikus, de
szükségszerűt, valamit, ami nem külön hat
zsigereinkre, fölhorgasztva bennünk az
állatot, érzelmeinkre, táplálva
szentimentálisan cukiskodó viszonyainkat, és
intellektusunkra, hűvös megvetésbe burkolva
büszkeségünket, amellyel kínkeservesen
megszerzett műveltségünkkel igyekszünk mások
fölé kerekedni, valamit, ami egyszerre
ragadta meg eszünket, szívünket és
érzékeinket, ami az idők beláthatatlan mélye
óta formálódott azzá, amit ma színháznak
nevezünk, ami az igazság keresésén (nem
tényközlésén!), a valóság és a mese
megrendülést kiváltó azonosságain és
különbözőségein és a színész hiteles játékán
keresztül működő professzionális
pszichológiai, fizikai, esztétikai és
erkölcsi módszer, amely alkalmas a világ és
benne elfoglalt helyünk, valamint önmagunk
újraértelmezésére-fogalmazására. |
2. Mitől vagyunk
jobbak mint mások?
(mit csinálunk jól,
vagy mi bennünk a különleges) |
|
|
A Drámastúdió
egykori és jelenlegi növendékei sorsformáló
erejű találkozásról beszélnek, pedig csak
színészmesterséget, mozgást, éneket,
beszédet, elméletet tanítunk. Meg olyasmit,
amiről Bánhidi Laci bácsi – Matula bácsi –
beszélt:
„El kell jutni odáig, hogy legalább valahol
az ember egyszer ember legyen.
Mert amíg nincs ember, addig nincs színész.”
|
|
A végzett
növendékek több mint 50%-a színpadon
játszik.
A többiek a művészet, a kultúra, a
művészetszervezés más területein dolgoznak.
Színházi előadásainkban a színészi játék
hitelessége, a vox humana, az őszinte emberi
hang, a nézővel közösen megélt személyesség
és a szenvedélyes színészi jelenlét a
különleges. Mint minden jó színházi
előadásban. |
|
Nem tudom,
jobbak vagyunk-e mint mások. Mások vagyunk.
A szakmai-emberi tisztesség nem
kérdőjelezhető meg senkinél, azoknál sem,
akik negyvenfős osztályokban oktatják a
színészmesterséget, tankönyvekben
lapozgatva. Mindannyian, akik
színészneveléssel és/vagy színházzal
foglalkozunk, önmagunk világnézetét,
emberségét, szakmai tudását terjesztjük ki a
művészeti nevelés (nem oktatás-képzés!)
pedagógiája és/vagy a színházcsinálás
speciális keretei között. A jobbságot nehéz
definiálni: jelenthet egy aktuális
divathullámnak megfelelést, vagy jelentheti
egy általánosabb emberi értékrend mentén
gondolkodást (józan ész…?). |
3. Mi perpillanat
a legnagyobb problémánk?
(nem kell, hogy
kommunikációs szempont legyen) |
|
|
Mi normálisak
vagyunk. (Annyira persze, amennyire
színházban normális lehet az ember…) Hogy
lehet ezt az egyszerű mondatot félreértés
nélkül megüzenni? Nem kísérletezünk sem
előadásokkal, sem növendékekkel. Figyelünk,
alkotunk, nevelünk. Tanulunk és tanítunk.
Megfelelni nem aktuális pénzosztók-kurátorok
elképzeléseinek akarunk, hanem annak, amivel
a színház kétésfélezer éve foglalkozik: a jó
s rossz tudásának emberi-művészi
kivetülésével, értékrendjével. Ami
mindannyiunkban közös. |
4. Szeretnénk, ha
minél többen tudnák rólunk, hogy... |
|
|
... a
színészmesterség mesterség. Tanulható
hivatás. Nálunk megtanulható. |
5. Jövő
ilyenkorra szeretnénk elérni, hogy... |
|
|
… legyen, amint
lennie kell. Amiért tiszta szívvel,
becsülettel, alkotó erőnkkel megdolgoztunk,
harcoltunk. Legyenek méltó nehézségeink,
feladataink. Legyenek jó társaink és méltó
ellenfeleink. Tegyen minden nap próbára az
élet: hogy érezzük, van miért élni. Van
dolgunk a világban. Tudunk tenni érte, nem
csak önmagunkért. |
|
|