|
A főnix a feltámadás madara,
az újjászületés mitikus jelképe. A színész a főnixmadár
a művészek családjában. Estéről estére elhamvad önmaga
tüzében, hogy aztán a következő előadásra újra
feltámadjon. Hogy eltűnjön, mégis nyomot hagyjon maga
után a világban.
A szárnyalás, a szenvedély,
az énekével mindenkit révületbe ejtő ős-művészet madara
azonban elképzelhetetlen a tojás szimbóluma nélkül.
Hiszen a halál, az újjászületés lehetősége nélkül nem
volna más, mint örök elmerülés az anyag vak és
öntudatlan világában. Ám a művészet – minden művészet –
az életnek, emberi létünk minden örömének és
szenvedésének kiált evoé-t.
Most útjára indul a
Főnix-Tojás jelképe is, hogy ezentúl minden évben
emlékeztessen valakit arra: az emésztő lángok
szenvedését mindig követi a születés megtisztult
boldogsága. Hogy a művészet a XXI. században éppúgy a
teljes önátadás és önfeláldozás lehetőségét kínálja,
mint kétezer vagy húszezer évvel ezelőtt. És hogy
jutalma is az, ami első ősünk óta, ki rácsodálkozott a
kelő nap szépségére: a világ újra-felfedezése, önmagunk
újra-felfedezése, s az anyag konok törvényszerűségein
túlmutató, ismeretlen hatalmakkal való egyesülés
lehetősége, az ÉLET. |