Aktuális 

   
   
 

 

Megjelent: Függetlenség
2007.03.09.
Írta: Dr. Petővári Ágnes

 

Hubay Miklós: Lélegzetvisszafojtva
(Főnix Művészeti Műhely)

Hubay Miklós 1918-ban, Nagyváradon született. Ő a munkásságát még a világháború alatt elkezdő írónemzedék tagja. Ezt a generációt az udvariasan Rákosi Mátyás-féle sematizmusnak nevezett irodalompolitika térítette le a művészi fejlődés és kiteljesedés útjáról, majd az 1956-os forradalmat követő Kádár János-i kemény, s az ezután jövő puha diktatúra állította parkolópályára, vagy kényszerítette hallgatásra, asztalfióknak írásra. Hubay Miklós minden külső szorítás ellenére – értékben és mértékben is – gazdag életművet hagy az utókorra, ugyanis igencsak számottevő alkotásokat tett le művelődéstörténetünk asztalára. Leginkább a drámaírás terén jeleskedik, több mint 50 darabot írt, az Elektra kiadó hét kötetben jelenteti meg drámáit, amelyek között vannak monodrámák, egyfelvonásosak és „hagyományos” színművek is. Legismertebb műve, az idáig 18-szor bemutatott Egy szerelem három éjszakája című zenés tragédia és a Színház a Cethal hátán című drámája. Nem csak ebben a műfajban próbálta ki magát, hanem írt operaszövegkönyvet, filmforgatókönyveket, színjátszásunkról pedig két igen fontos elméleti tanulmányt tett közzé és még napló és úti jegyzeteit is közreadta. Írói munkássága mellett tanított is: 1949 és 1957 között a Színművészeti Főiskolán drámatörténetet, 1974-től ’87-ig pedig a firenzei egyetemen magyar irodalmat. A Magyar Írók Szövetségének 1982-től ’86-ig, a PEN Klubnak pedig 1991-től ’94-ig volt az elnöke. József Attila-díjjal háromszor, Kossuth-díjjal pedig egyszer tüntették ki. Műveivel megcáfolja azt a divatos és úton-útfélen hangoztatott nézetet, miszerint tragédiaírásra manapság nincs szükség. Hubay ennek az ellenkezőjét bizonyítja, ugyanis a 20. század embere előtt álló új feladatokat a régi, drámaírói hagyományban született alkotásokkal elemzi, modern kori hőseiben is láttatja a tragikumot, a morális nagyságot, darabjainak a katarzis is elengedhetetlen kelléke.

A Lélegzetvisszafojtva című egyfelvonásos drámája az Összegyűjtött drámák 5. kötetében, 2005-ben látott napvilágot, és a Főnix Színházi Műhely 2007. január 26-án játszotta először a Gutenberg Művelődési Otthonban. A Főnix Színházi Műhely nem csupán egy szimpla színház, hanem színiiskola, Drámastúdió és Filmes Műhely is, ahol kommunikációs alapismereteket oktatnak a 6-tól 10 éves korosztálynak, a középiskolásoknak és az érettségizetteknek pedig színészmesterséget. A Főnix Színházi Műhelyt 1988-ban alapította Bicskei Kiss László színész, rendező, aki a kortárs színházkultúra fejlesztéséért 2007-ben kapta meg a Magyar Kultúra Lovagja címet. Művészi hitvallásának megfelelően olyan színházértő fiatalokat szeretne nevelni, akik képesek a múlt értékeire támaszkodva utat törni a jövő felé. A Lélegzetvisszafojtva olyan, mint egy görög sorstragédia: egy helyen, rövid idő alatt, kevés szereplővel, egy eseménysort mond el. A tizenéves szerelmespár bemászik egy kültelki villa nyitott ablakán, hogy kettesben legyenek. A fiú bizonygatja, ez az ő házuk, a szülei fent vannak az emeleten. A lány óvatos, hisz is neki, meg nem is. Mindketten tudják, tilosban járnak, ezért félelmük, belső bizonytalanságuk miatt a nesz robajnak, a vonatfütty ágyúszónak, a halk ajtónyitás pedig fülsértő nyikorgásnak hallatszik. Eme röpke idő alatt a férfi-nő kapcsolat teljességét megélik: összevesznek, majd kibékülnek, szeretik egymást, ugyanakkor civakodnak is, gyanakodnak, de azért hisznek a másiknak. A leányzó ellenáll a fiú heves ostromának, kéreti magát, a fiatalember pedig türelmetlen, könnyen megsértődik, és csak az ágyba akarja cipelni húzódozó kedvesét. Végül a középkorú tulajdonos házaspár is megjelenik, akiknek a fiú akár a gyermekük is lehetne. A srác azonban fél a lelepleződéstől, és ijedtében kiugrik az ablakon, és egyenesen a mozdony elé fut.

Hubay Miklós darabját a két fiatal színész, a vállalkozó szellemű, merész Fiút megszemélyesítő Balázs András és a tartózkodó, visszafogottabb Lányt megformáló Hartai Laura viszi a vállán. Alakításukról csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni! Olyanok, mint két kölyök, akik egymáson próbálják ki vonzerejüket. A Lány szende, a Fiú rámenős, s ezzel annyi színt, ízt visz Balázs András és Hartai Laura mindkét karakterbe, hogy az első perctől az utolsóig lekötik a publikum figyelmét. Egy perc unalom, üresjárat nincs az előadásban! A villatulajdonos férjet Bicskei Kiss László, a feleséget Boldizsár Tünde jeleníti meg. A mozgásnak és a zenének kiemelt szerep jut, ezért is kapja a „tragédia tánclépésekben” műfaji meghatározást darab.Igazi színházi élményt nyújt a Főnix Színházi Műhely két fiatal művésze! Azt a kettős csodát hozzák létre, hogy az előadás címe, a Lélegzetvisszafojtva nem csak a szó elsődleges jelentésében érvényes, hanem átvitt értelmében is, azaz a publikum a szerepmegformálásuktól és a dráma mondanivalójától egyaránt a lélegzetét visszafojtva figyel és ámul, miközben a lelke megfürdik és megtisztul, azalatt igényesen szórakozik, és még gondolkodhat is. Ez a produkció valóban tiszteleg a magyar dráma nagy mestere előtt!

 

 

 

Megjelent: Théma Újbuda
 

Hubay Mikós: LÉLEGZETVISSZAFOJTVA (bemutató)
 

Ha visszafojtod a lélegzeted, te is megérzed majd….

Vannak bizonyos helyzetek, amikor az ember fia akaratlanul is visszafojtja a lélegzetét. Nem tudod miért, de vissza kell fojtani. Amikor elkap valami hűvös és mégis bizsergetően langyos fuvallat, amely fölemel, föl a magasba és nem enged el, csak ha kifújod a levegőt. - A darab címe hallatán ez a régi visszatérő érzésem elevenedett meg bennem. Tudat alatt erre számítottam, szinte követeltem, hogy történjen meg. Hubay Miklós zseniális írói világa már olvasás közben is emberfeletti magaslatokba emeli fel az egyént, így kíváncsian vártam, hogy mindez hogyan tükröződik vissza a színpadról a publikumnak A tükrözés tökéletesen sikerült. A vártnál is tökéletesebben.

Mert mit mondjon az ember arra, ha egy intézetben nevelkedett kamasz fiú az éj leple alatt a dramaturgiailag oly nagy jelentőséggel bíró eső elől egy, a közelben lévő villa nyitott ablakán túl keresi a menedéket? Nyilvánvalóan büntetést érdemel, mert ez bűntény. És mit mondjon az ember arra, ha egy intézetben nevelkedett kamasz fiú az éj leple alatt egy, a közelben lévő villa nyitott ablakán túl keresi a menedéket kettőjük számára? A lánynak és önmagának. Azt gondolja, hogy a ház falain belül megtalálja azt, amit keresett: törődést, gondoskodást, felnőtté válást, büszkeséget. Elgondolkodik az ember. Mérlegel. Igen, valóban bűncselekmény. De mégsem az. Mert abban a pillanatban az volt a leghelyesebb tett. És tényleg, milyen jól tette! Az akkor egyetlen otthont jelentő villa falai, a kint zuhogó eső, a letaposott virágok, az átázott ruhák, a zenélő padló, Philoméla megszületése, a képzelet cukormázas- kesernyés játékai, mind-mind egyetlen szóként lüktet a fejekben: élni, élni, élni! A fiúnak is ez volt az egyetlen célja, az egyetlen lehetősége. Élni akart úgy, mint a többiek, hogy ő is olyanná váljon, mint a többiek. Mert neki is annyi jár, mint a többieknek. De eközben nem vette észre, hogy ő mindig is ugyanolyan volt, mint mások.

A darab főszerepében két rendkívül tehetséges fiatal színész, Hartai Laura és Balázs András látható, akik szemtelen fiatalságuk ellenére (vagy éppen ezért) meglepő érettséggel, alázattal, tisztasággal játszanak. Játszanak úgy, mintha nem is játszanának; ők maguk ezek a figurák, belőlük fakad minden naivság, minden ártatlanság, minden kacérság, minden megtörtség, minden fájdalom, minden vágyakozás, minden tragikus mozdulat. A történet vége nem is érdekes, mert az egy éjszaka történtek egy egész élet fájdalmát, nevetését jelenítik meg. A darab az Életről szól, az Élet esszenciájának pillanatszerű átélését mutatja be.

Az előadás másik bravúrja Tóth Tamás zenéjében rejlik. Érzékletes, gyönyörködtető, felemelő, félelmetes, megrendítő. Tökéletes összhatás. A darabot a Főnix Színházi Műhely Társulata dolgozta föl Bicskei Kiss László rendezésében. Annak ellenére, hogy egy kis költségvetésű társulatról van szó, felejthetetlen élményt nyújtottak. És valóban akadnak olyan helyzetek, amikor az ember fia akaratlanul is visszafojtja a lélegzetét. Nem tudod miért, de vissza kell fojtani. Amikor elkap valami hűvös és mégis bizsergetően langyos fuvallat, amely fölemel, föl a magasba és nem enged el, csak ha kifújod a levegőt. A levegőt már rég kifújtam, de még most sem engedett el.

 

 

 

 

 

 
         

 

Kapcsolat

   +3620 384 6658  |  

fonixmuhely@gmail.com  |  

Facebook   ||

  Impresszum 

Oldaltérkép  |

 Adatkezelés |