Hogyan kell bánni a nőkkel?
(Főnix Színház)
Egyszer valahol olvastam, hogy amelyik kritikában nincsen semmilyen negatívum egy művel kapcsolatban, legyen az színház, film, vagy éppen könyv, az nem is számít teljes értékű kritikának.
Én viszont akárhogy is töröm a fejem, a Főnix színház ezen előadására nem nagyon tudok rosszat mondani. Maximum azt, hogy nem nézhettük egyszerre ötvennél, hatvannál többen ezt a remek darabot.
Ugyanis a Hogyan kell bánni a nőkkel? tényleg felhőtlen hangulatot, kacagásokkal teli másfél órát váltott ki a teremben. Nem tudom, kinek mennyire volt kedvenc írója Karinthy Frigyes, nekem róla maximum a Tanár úr kérem! jut eszembe, mely nem tartozott kedvenc olvasmányaim közé. Ennek ellenére jelen műnek már a címe is vonzott. Vajon mit tudhat az író, amit én még nem? Az köztudott, hogy a szerző nem vetette meg a nőket. Sőt...
Bicskei Kiss László rendezésében nem egy összefüggő történet szem és fültanúi lehetünk, hanem különböző, egymástól független sztorik elevenednek meg előttünk. És amikor a „megelevenedik" szót használom, akkor néha valóban a szó eredeti jelentését kell érteni, ugyanis Karinthy humorában nincs helye tabunak. Ha kell, a halottak is életre kelnek, és tréfás monológokban, vagy épp párbeszédekben beszélik ki haláli állapotukat és többnyire azt, vagy azokat a hölgyeket, akik miatt átléptek a másik létsíkba.
Természetesen a „hullajelenetek" csak kiegészítői az előadásnak. Sokkal nagyobb hangsúly van a csábításokon, a szerelmi háromszögeken. Belenézhetünk a papucsférjek világába, a nőkért való versengésbe, ezeknek a motivációiba. Megismerhetjük a különböző nőtípusokat, azt hogy melyikkel hogyan kell(ene) bánni. Gyengéden, keresve minden kívánságát, vagy éppen vadul, macsós, rosszfiús stílusban? Hogyan lehet egy házasságtörést megélni? Hogyan lehet bizonytalan az ember abban, hogy a felesége szereti-e még, annak ellenére, hogy már hónapok óta lelépett tőle? Miképpen lehet kimagyarázni azt, ha félmeztelenül fekszel egy dívány mögött és rátok nyit a férj? Mi a módja a megfelelő szerelmes levél elkészítésének, vagy épp elkészíttetésének? Megtudhatjuk, milyen az igazi vágyódás a nő után, akit igazán szeretünk, és arra is van példa, hogy egy nő mennyi idő alatt tud leteperni egy férfit anélkül, hogy az akár csak egy szót is ki tudna préselni magából. Megtapasztalhatjuk a gyengébb nem férfiak utáni vágyódását, egymásra kontrázó versengését, ugyanakkor manipulatív oldalukat is. Természetesen mindezt a legviccesebb oldaláról, csattanókkal bőven dúsítva tálalja a szerző és a rendező.
És bár arra nem kapunk tiszta
választ, hogyan is kell bánni a
nőkkel, a végső következtetés
egyértelmű - férfi és nő soha nem
érthetik meg egymást, mert mindkettő
mást akar: a férfi a nőt a nő a
férfit.
Balage