Megjelent:
Függetlenség
2011.02.03.
Szerző:
Dr.
Petővári Ágnes
Hubay Miklós: Fiatal nők,
kékben és pirosban
(Főnix Művészeti Műhely)
Hubay
Miklós 1918-ban, Nagyváradon született, és Budapesten
hunyt el 2011-ben. Munkásságát még a világháború alatt
elkezdő írónemzedék tagja. Ezt a generációt az
udvariasan Rákosi Mátyás-féle sematizmusnak nevezett
irodalompolitika térítette le a művészi fejlődés és
kiteljesedés útjáról, majd az 1956-os forradalmat követő
Kádár János-i kemény, s az ezután jövő puha diktatúra
állította parkoló pályára, vagy kényszerítette
hallgatásra, asztalfióknak írásra. Hubay Miklós minden
külső szorítás ellenére – értékben és mértékben is –
gazdag életművet hagyott az utókorra. Leginkább a
drámaírás terén jeleskedett, több, mint 50 darabja van,
az Elektra Kiadóház hét kötetben jelentette meg drámáit.
Legismertebb műve, az első magyar musicalnek tekinthető
Egy szerelem három éjszakája című zenés tragédia és a
Színház a Cethal hátán című drámája. Írt
operaszövegkönyvet, filmforgatókönyveket, színi elméleti
tanulmányokat, sőt napló és úti jegyzeteket.
Mindemellett tanított is: 1949 és 1957 között a
Színművészeti Főiskolán drámatörténetet, 1974-től 87-ig
pedig a firenzei egyetemen magyar irodalmat. A Magyar
Írók Szövetségének 1982-től 86-ig, a PEN Klubnak pedig
1991-től 94-ig volt az elnöke. József Attila-díjjal
háromszor, Kossuth-díjjal egyszer tüntették ki. Műveivel
megcáfolja azt a divatos nézetet, miszerint
tragédiaírásra manapság nincs szükség. Hubay ennek az
ellenkezőjét bizonyítja, ugyanis a 20. és a 21. század
embere előtt álló új feladatokat a régi drámaírói
hagyományban született alkotásokkal elemzi, modern kori
hőseiben is láttatja a tragikumot, a morális nagyságot,
darabjainak a katarzis is elengedhetetlen kelléke.
A Fiatal nők, kékben és pirosban, aminek eredeti címe
Felismerés és búcsú, szervesen illeszkedik Hubay
egyfelvonásos „háborús” sorozatába. 1969-ben írta,
1983-ban Pozsonyban már megjelent, de benne van az
Összegyűjtött drámák Lélegzetvisszafojtva című, 4.
kötetében, ami 2006-ben látott napvilágot. A Földes
Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola diákszínpadán
1985-ben volt a premierje, a Főnix Színházi Műhely – a
szerző iránti tisztelete és megbecsülése jeleként –
pedig a 2011-ben végzős színinövendékeinek
záróvizsga-előadásaként mutatta be 2011. november 25-én.
A
dráma cselekményideje mindössze néhány óra. A kék ruhás
lány, Márta - habár már jó ideje randevúzik Jánossal, -
ennek ellenére nem mond el magáról semmit, még azután
sem, hogy az éjszakát együtt töltötte a vele. A
fiatalember mit sem törődik a zsebében lapuló
behívóparanccsal, még a halálbüntetés sem riasztja el.
Házasságról álmodozik és repes a boldogságtól. A piros
ruhás leányzó, Borka viszont reménytelenül szereti
Jánost. Márta felbukkanásáig úgy tűnt, a fiú is kedveli
őt, de ennek vége lett. Reggel a nyomozó nagy
dérrel-dúrral behatol a lakásba, de nem a
katonaszökevényt keresi, hanem azt a merénylőt, aki a
személyleírás alapján azonos a kék ruhás nővel és aki le
akarja lőni az erkély alatt elhaladó delegáció fontos
tagját. Az épületet körbevették a mesterlövészek. Márta
ki tud szökni a bérház hátsó kijáratán. Borka megérkezik
katonaorvos édesapjának János betegségét igazoló
leletével, és hogy Jánost mentse, azt állítja, ő viseli
a kék ruhát A detektív hiszi is meg nem is. Borka, hogy
bebizonyítsa és megmentse szerelmét, odafut az
erkélyhez, de azonnal lepuffantják.
Hubay Miklós darabját a fiatal színészek viszik a
vállukon. Az első pillanattól kezdve az utolsóig lekötik
a publikum figyelmét. Egy perc unalom, üresjárat nincs
az előadásban! Bálint Örs kifogástalanul személyesíti
meg a mit sem sejtő, naiv Jánost. A titokzatos Mártát
Bognár Anita olyan nőnek jeleníti meg, aki hideg fejjel,
érzelemmentesen gondolkodik. Az ő ellentétét, a csak a
szívére hallgató, önzetlen Borkát Preyer Enikő úgy viszi
fel a színre, mint aki mindenre képes a szerelméért. A
sunyi háziasszonyt, Hemmelernét Tirczka Albertina a
kívül-belül torz emberek gonoszságával ábrázolja. Az
önmagát okosnak képzelő nyomozót a rutinos Tarr György
igen kifejező módon játssza.
A Fiatal nők kékben és pirosban mondanivalója örök,
egyik korszakhoz, vagy politikai rendszerhez sem
köthető. Példabeszéd a szép és tiszta szerelem erejéről,
a következményekre nem gondoló önfeláldozásról, és a
mindenkori hatalom évszázadok óta egyforma módszereket
alkalmazó fogdmegjeiről. Igazi színházi élményt nyújt ez
a Bicskei Kiss László, a Magyar Kultúra Lovagja által
rendezett darab. A publikum az ifjú művészek
szerepformálásától és a dráma mondanivalójának együttes
hatásától lenyűgözve figyel, miközben megtisztul a
lelke, az alatt igényesen szórakozik, és még
gondolkodhat is. Ez a produkció valóban tiszteleg a
magyar dráma nagy mestere előtt! (Felső képen: Tarr
György és Bálint Örs; alsó képen Tirczka Albertina.)
|
|