Önkéntes

 

 

 

 

Főnix Művészeti Műhely

 

Fel

 

 

Aktuális

 

 

 

 

Főnix MMI Színházi és Művészeti Műhely  Közhasznú Egyesület

 

A Főnix Művészeti Műhely Közhasznú Egyesület önkéntes segítőket keres tevékenységének szervezéséhez, bonyolításához bármely korosztályból

 

közönségszervezési

pályázatírói

kapcsolattartási

számítástechnikai

adminisztratív

 

feladatokra.

 

Állandó működési területeink 1998 óta:
- független színtársulat
- utánpótlás-nevelés (Drámastúdió)

 

Szeretettel várjuk a színház, a színésznevelés, a művészet és kultúra iránt érdeklődő önkéntesek jelentkezését.

 

A Főnix Művészeti Műhely

 

fészek
sziget

közösség
értékrend.

 

Tűzzel játszunk!

 

Jelentkezés:

+3620 384 6658, Bicskei Kiss László

 

 

Főnix MMI Színházi és Művészeti Műhely

Közhasznú Egyesület

adószámunk: 18264935 - 1 - 42

bankszámlaszámunk: 11705998 - 21283121

székhely: 1085 Budapest, József krt. 52-56.

postacím: 1092 Budapest, Ráday u. 53.

elnök: Bicskei Kiss László

 

Kedves Leendő Önkénteseink!

 

Szeretném megkönnyíteni azok döntését,
akik azt forgatják fejükben,
hogy segítővé válnak a Főnix Művészeti Műhely küldetésében.
Néhány évvel ezelőtt kaptam valakitől erre vonatkozó kérdéseket,
most ezeket, s a válaszokat idézem ide.

 
 

A lényeg: e pandémia-sújtotta világban

minden segítség elkel, amely nézőt hoz előadásainkra.

A „társadalom nyitottsága” zűrzavarának szélén egyensúlyozva

minden segítség fontos, amely növendéket küld a Drámastúdióba.

Aki kezét nyújtja, annak kezünket nyújtjuk.
Mert a Főnix majd negyedszázada
fészek, sziget, közösség, értékrend.

 

Bicskei Kiss László

 

 

 

Kedves Főnix Művészeti Műhely!

 

Az alábbi pár kérdés célja, hogy kicsit betekintést nyerjek a kulisszák mögé, és megértsem mit is szeretnének elérni rövid, illetve hosszútávon. Kérdésenként elég 1-2 mondattal válaszolniuk.

 
   

1. Kik vagyunk mi?
(mit csinálunk, mi a küldetésünk)

 
 

Kik vagyunk mi?

Színészek. Színésszé vált egykori növendékek. Rendezők, és rendezővé lett egykori növendékek. Tanárok, mesterek, tanárrá nőtt egykori növendékek. Zeneszerzők, dramaturgok. Tervezők. Kivitelezők. Színházi emberek. Emberek.

 

Mit csinálunk?

Színházat. Színházi előadásokat, melyekhez magunk neveljük a színészek egy részét, oly módon, hogy azok is, akiket képességeik, erejük, szándékaik nem visznek el a deszkákra, a közönség elé, hétköznapjaikban is használható tudás birtokában, műértő-műélvező felnőtté váljanak.

 

Mi a küldetésünk?

Visszaadni a színész hitelét, megbecsülését, a színházi előadások katarzisát.

 

… amint a Római Birodalom bukása utáni századokban másolták szerzetesek a megmentett könyveket, kódexeket, remélve egy nem tökéletes, de mégis a vadság ellen az emberség gondolatára büszkén létrejött civilizáció újjászületését, úgy próbálok egy nem sötét középkori, de a tartós jólét szokatlanságától megbillent értékrendű, a mitnemtehetekmeg/meddigmehetekmégel gondolatok pökhendi, de érthető tobzódásán átmenteni valami nem praktikus, de szükségszerűt, valamit, ami nem külön hat zsigereinkre, fölhorgasztva bennünk az állatot, érzelmeinkre, táplálva  szentimentálisan cukiskodó viszonyainkat, és intellektusunkra, hűvös megvetésbe burkolva büszkeségünket, amellyel kínkeservesen megszerzett műveltségünkkel igyekszünk mások fölé kerekedni, valamit, ami egyszerre ragadta meg eszünket, szívünket és érzékeinket, ami az idők beláthatatlan mélye óta formálódott azzá, amit ma színháznak nevezünk, ami az igazság keresésén (nem tényközlésén!), a valóság és a mese megrendülést kiváltó azonosságain és különbözőségein és a színész hiteles játékán keresztül működő professzionális pszichológiai, fizikai, esztétikai és erkölcsi módszer, amely alkalmas a világ és benne elfoglalt helyünk, valamint önmagunk újraértelmezésére-fogalmazására.

2. Mitől vagyunk jobbak mint mások?
(mit csinálunk jól, vagy mi bennünk a különleges)

 
 

A Drámastúdió egykori és jelenlegi növendékei sorsformáló erejű találkozásról beszélnek, pedig csak színészmesterséget, mozgást, éneket, beszédet, elméletet tanítunk. Meg olyasmit, amiről Bánhidi Laci bácsi – Matula bácsi – beszélt:
„El kell jutni odáig, hogy legalább valahol az ember egyszer ember legyen.
Mert amíg nincs ember, addig nincs színész.”

 

A végzett növendékek több mint 50%-a színpadon játszik.
A többiek a művészet, a kultúra, a művészetszervezés más területein dolgoznak. Színházi előadásainkban a színészi játék hitelessége, a vox humana, az őszinte emberi hang, a nézővel közösen megélt személyesség és a szenvedélyes színészi jelenlét a különleges. Mint minden jó színházi előadásban.

 

Nem tudom, jobbak vagyunk-e mint mások. Mások vagyunk. A szakmai-emberi tisztesség nem kérdőjelezhető meg senkinél, azoknál sem, akik negyvenfős osztályokban oktatják a színészmesterséget, tankönyvekben lapozgatva. Mindannyian, akik színészneveléssel és/vagy színházzal foglalkozunk, önmagunk világnézetét, emberségét, szakmai tudását terjesztjük ki a művészeti nevelés (nem oktatás-képzés!) pedagógiája és/vagy a színházcsinálás speciális keretei között. A jobbságot nehéz definiálni: jelenthet egy aktuális divathullámnak megfelelést, vagy jelentheti egy általánosabb emberi értékrend mentén gondolkodást (józan ész…?).

3. Mi perpillanat a legnagyobb problémánk?
(nem kell, hogy kommunikációs szempont legyen)

 
 

Mi normálisak vagyunk. (Annyira persze, amennyire színházban normális lehet az ember…) Hogy lehet ezt az egyszerű mondatot félreértés nélkül megüzenni? Nem kísérletezünk sem előadásokkal, sem növendékekkel. Figyelünk, alkotunk, nevelünk. Tanulunk és tanítunk. Megfelelni nem aktuális pénzosztók-kurátorok elképzeléseinek akarunk, hanem annak, amivel a színház kétésfélezer éve foglalkozik: a jó s rossz tudásának emberi-művészi kivetülésével, értékrendjével. Ami mindannyiunkban közös.

4. Szeretnénk, ha minél többen tudnák rólunk, hogy...

 
 

... a színészmesterség mesterség. Tanulható hivatás. Nálunk megtanulható.

5. Jövő ilyenkorra szeretnénk elérni, hogy...

 
 

… legyen, amint lennie kell. Amiért tiszta szívvel, becsülettel, alkotó erőnkkel megdolgoztunk, harcoltunk. Legyenek méltó nehézségeink, feladataink. Legyenek jó társaink és méltó ellenfeleink. Tegyen minden nap próbára az élet: hogy érezzük, van miért élni. Van dolgunk a világban. Tudunk tenni érte, nem csak önmagunkért.

 

Egyébként meg:
http://fonixx.hu/fds_modszertan.htm,
utolsó bekezdések.

Bicskei Kiss László

 

Kapcsolat  

|   +3620-384-6658 Bicskei Kiss László  |  

fonixmuhely@gmail.com  |  

Facebook   |

   Impresszum  |  

 

Oldaltérkép  |