|
|
|
|
|
Megszületni
Saját születésem történetét
pontosan ismerem. Édesanyám évről évre elmeséli, de még
sokadszor is lelkes kíváncsisággal hallgatom, hátha
megfejtem a titkot, a csodát! Jó, hogy itt vagyok.
Köszönöm! De csak ennyi volna a közöm ehhez a szóhoz?
Nem hiszem.
Nap mint nap itt van
körülöttem. Főleg így tavasszal, amikor látom a lassan
előbújó virágokat, a bábból előküszködő pillangókat…
Megszületni fájdalmas.
Elhagyni az anyaméh ölelő biztonságát, és kilépni a
világba. Világra jönni…
2010-ben május 2-án, anyák
napján kezdődik a születés hete. Ez a rendezvény a
családalapításról, a gyermekvállalásról szól, és azt
hiszem , hogy a születés szó hallatán először
mindenkinek egy gyermek világra jövetele jut eszébe.
Pedig a hétköznapi életben
számtalan más vonatkozásban jelen van ez a szó. Ha
valami jó dolog jut az eszembe, mennyivel szebben cseng,
ha azt mondom, megszületett egy gondolat. A képzőművész,
a költő, és a zenész kezei között megszületik egy
alkotás. A rendező elolvas egy darabot és megszületik
fejében egy elképzelés. És ezzel elindít egy másik
szülési folyamatot: a próbaidőszakot. A színész próbál,
keres, valamire rátalál, eldobja, keres tovább, és
sokszor fájdalmas folyamat végeredményeként megszületik
a figura, és megszületik egy előadás.
De minden születésben benne
van az elmúlás. Ami megszületik, létrejön annak valahol
vége is lesz. Furcsa kettősség, hogy a születés hetében
a Főnixben (ami az újjászületés madaráról kapta a nevét)
lesz egy darabtemetés.
Május 5-én este 7 órakor az
RS9 Színházban - és a Főnix társulatának előadásában -
utoljára lesz látható Kornis Mihály Körmagyar című
darabja. Nekem személyesen furcsa kötődésem van ehhez az
előadáshoz. Nem játszom benne, nem voltam jelen a
próbaidőszakban, mégis majdnem minden előadáson ott
vagyok.
Már a társulat tagja voltam,
amikor első évfolyamos volt az az osztály, akiknek három
évvel később a Körmagyar volt a végzős vizsgadarabjuk.
Láttam őket elsőben. Néha be is mentem az óráikra, ők
nézték a társulat próbáit, előadásait. Harmadéves
korukban csak annyit tudtam, hogy a Körmagyar lesz a
vizsgaelőadásuk, csak a felmerülő kérdések egy részét
hallottam. Ismertem őket, kíváncsi voltam rájuk. Aztán
láttam a főpróbájukat, aztán a vizsgát. A darab a
Színházi Műhely repertoárjára került, és megnéztem majd
mindegyik előadást az elmúlt két évben. Láttam a
megszületést, a kamaszkor nehézségeit, és a felnövést.
Jó volt nézni. Jó volt látni, ahogy hónapról hónapra
változik, érik, egyre több lesz az előadás. És szerettem
azt az érzést, amikor tejes szívemből tudtam gratulálni
azoknak az embereknek, akiket láttam elsős koruk óta.
Én ott leszek az utolsó
„körmagyaron” is. Kívánom, hogy méltó temetése legyen,
mert szép útja volt.
Szeretettel
Hartai Laura
|
Drámastúdió
18-26 éves fölnőtteknek
valamint
10-17 éves fiataloknak
a 2010-2011. tanévre,
szeptemberi kezdéssel
A Főnix Drámastúdió
(színiiskola) a felnőttek számára három éves,
hétvégi működésű képzést
biztosít.
A növendékek heti
órarendjében 4 óra színészmesterség, valamint szakmai
órák (mozgási, mozgásfejlesztő, mozgásszínészeti,
akrobatikai, hangi [zenés mesterség, ének], hangképzési,
elméleti [színház- és művészettörténet, dramaturgia,
műelemzés], beszédtechnikai és művészi beszéd órák,
továbbá kurzusszerű formában elméleti és gyakorlati
filmes ismeretek) szerepelnek.
A Főnix Drámastúdió
egyedülálló iskola abban, hogy a végzett és elkötelezett
növendékeknek szerződést, szerepeket kínál a Színházi
Műhely 12 éve sikeres társulatában. A Főnix Színházi
Műhely támogatja a társulat tagjainak színészi
minősítését.
A 18 év alatti korosztály
számára a színiiskola biztosítja az egészséges
személyiségfejlődés feltételeit, előkészíti a
művészetértő- és gyakorló felnőttkort, az önkifejezés
művészi eszközrendszerével biztosítja, hogy a színészi
pályát választók alapos felkészültséggel, illúziók
nélkül vágjanak bele leendő hivatásukba.
A színiiskola felvételi
meghallgatásai a következő tanévre elkezdődtek.
A felvételi meghallgatás
feltétele:
legalább öt fejből tudott irodalmi anyag, műfaji
megkötés nélkül.
A meghallgatás helyszíne:
Vasas Művészegyüttes Művelődési Háza
Budapest VIII., Kőfaragó u. 12.
A meghallgatás időpont-egyeztetése a
+36-20-384-6658
telefonszámon lehetséges.
A felvételi meghallgatás ingyenes!
|
Színházi Műhely
Az évad utolsó
előadásai
2010. májusi játékrend
Jegyek elővételben
rendelhetők a fővárosi előadásokra
telefonon:
+36-20-384-6658
+36-30-248-3756
vagy Interneten a
fonixmuhely@gmail.com
címen.
|
|
Arcképcsarnok
Vén
Friderika
2008-ban végzett a
Főnix színiiskolájában, a Drámastúdióban.
A színiiskola befejezése óta tagja a Színházi Műhely
társulatának.
Játszott és játszik a Piroska és a farkas, a Profán
Betlehem, a Sganarelle, a Furcsa pár (Női változat),
A funtineli boszorkány, a Körmagyar, a
Beck-kettő-három, az Isten ingyér teremtette a
világot, A kopasz énekesnő, a Nírlifjúcsör és A
hosszú karácsonyi ebéd című előadásokban.
Hogy jött a színház az életedbe?
Gyerekkoromban
színész szerettem volna lenni. Általános iskolában
részt vettem több vers- és prózamondó versenyen.
Ennek kapcsán van egy aranyos emlékem. 10 éves
koromban egy versenyen Csoóri Sándor: Anyám fekete
rózsa című versét mondtam. Tipikusan kislánynak való
vers. Nagyon meg voltam fázva és örültem, hogy
egyáltalán végig tudom mondani a verset, a végére
még a könnyem is kicsordult. A hallgatóság el volt
ragadtatva. Végül közönségdíjat kaptam. De ezen
kívül minden versenyen csak különdíjat, vagy
közönségdíjat nyertem. Utáltam. Úgyhogy 12 évesen
úgy döntöttem mégsem leszek színész. Azt gondoltam,
úgy nem érdemes, ha nem jó, amit csinálok. (hogy
jó-e, amit csinálok, az még eldöntendő, egyszer
majdan mérlegre teendő dolgok között van).
Aztán 25 évesen megismerkedtem valakivel, aki
színházzal foglalkozott, és visszatért az a
gondolatom, hogy színész leszek.
Miért akartál színész lenni?
Még most is csak
szeretnék színész lenni. Valamit mutatni,
közvetíteni szeretnék az embereknek. Gondolatokat
ébreszteni, hatni. Ennek biztos van más útja is, de
nekem ez az út a természetes. Ebben a közegben
éreztem már növendékként is otthon magam.
Ha nem jön a színház mi lettél volna?
Űrhajós, vagy
pszichológus szerettem volna még lenni. A színházban
mindkettő megvalósult. A színpadon repülhetek és az
emberrel foglalkozom.
Hogy találtál rá a Főnix-re?
25 évesen elkezdtem
színiiskolát keresni. Voltam felvételizni egy
helyen, ahol azt mondták, hogy szép vagyok, de
kicsit öreg, beszédhibás és nem elég szenvedélyes.
Azt gondoltam, akkor hagyjuk. Aztán megnéztem
Budaörsön a Vágy a szilfák alatt című előadást, és
ahogy néztem benne a „farkas zolit”, újra
meggondoltam magam. Márpedig ezt fogom csinálni.
Olvastam vele egy riportot, amiből kiderült, hogy a
Zoli a Főnixben tanult. Úgyhogy két héttel a másik
felvételim után eljöttem a Főnixbe is felvételizni.
Mostani szemmel, hogy értékeled a Színház előtti
önmagad?
Egészen más ember
volt. Felületes, kereső, aki nem tudja igazán, hogy
mit keres. Olyan valaki, aki nem vállalja fel a
harcok felelősségét. A mostani énem sokkal bátrabb.
Sokkal jobban látja az értékeket, okosabban kezeli
az érzelmeket, a kicsapongásokat.
Szerinted miért fontos az embereknek a színház?
Miért, fontos?
Sajnos egyre inkább átveszi a színház szerepét a
tévé. Az emberek szórakozni akarnak. De a színház
feladata, nem csak a szórakoztatás, hanem az is,
hogy gondolkodtasson. Pesten már nincs meg a
színháznak az a hagyománya, hogy az emberek szépen
kiöltöznek, mert színházba mennek este. Vidéken -
hála a Kaporszakállúnak - még megvan.
Szerinted hogyan lehet az embereket visszacsalogatni
a színházba?
Olyan darabot kell
találni, létrehozni, ami felkelti az emberek
érdeklődését, és eljönnek megnézni. És ne csak azért
jöjjenek el, hogy szórakozzanak, vagy meztelen
alsókat láthassanak, hanem hogy magukra
ismerhessenek, magukénak érezzenek egy előadást, egy
sorsot, érzést. Akár csak tudat alatt.
Te játszottál már máshol is. Hogy élted meg?
Jó tapasztalás
volt. Olyan helyen játszottam, ahol nem volt fix
társulat. De jó volt figyelni, mások hogyan
dolgoznak. Onnan is lehetett „lopni”.
5-én lesz a Körmagyar utolsó előadása. A Színésznőt
játszod benne. Mit jelent számodra az a szerep?
Nagy szerelem. Az
egyik kedvenc szerepem. Sokat tanultam belőle, jó
nagy lépcsőfokokat kellett megmásznom. Nagy
szívfájdalom, hogy eltemetjük. Úgy érzem sok minden
lett volna még benne, ami azért nem jött ki, mert az
ember lánya nem volt elég bátor.
De ugyanakkor nem vagyok szomorú (majd leszek
takarásban, amikor utoljára hallgatom a többieket).
Lesz még egy előadás, és abban benne van a
lehetőség, hogy még egyszer meg tudom mutatni, amit
szeretnék. Csak egyszer. Növendékként is sokszor
hallottam, hogy mindig úgy kell játszani, mintha
csak egyszer lehetne.
Szóval a Színésznő az egyik kedvenc szereped. Melyik
a többi kedvenc?
Nagyon szerettem a
Kopasz énekesnőben a Szerzői utasítást. Az a szerep
valójában nincs, csak instrukció. Izgalmas volt
megcsinálni. Általában én vittem egy próbára 100
ötletet, amiből Sződy tanár úr kihúzott 97-et. De a
maradék három benne maradt!
Egy idegennek mit mondanál magadról, mi a
legfontosabb, amit Rólad tudni kell?
Színész-jelöltként
a legjellemzőbb, hogy örök elégedetlen vagyok
magammal, és nagyon-nagyon-nagyon szeretem, ha a
néző kinyilvánítja akár pozitív, akár negatív
véleményét, neki akarok megfelelni, neki szeretnék
adni, a többi nem érdekel.
Magánemberként, visszapasszolom a kérdést, mondd meg
te, szerinted mit kell Rólam tudni. J
A riportot Hartai
Laura készítette
|
|
Tisztelt Nézőnk!
Ha kérdése van a hónap
színészéhez, az Arcképcsarnok szereplőjéhez, kérjük, írja meg, amire
kíváncsi!
fonixmuhely@gmail.com |
|
|