Hírlevél 2008. február

 

 

 

 

vissza

 

 

Főnix Művészeti Műhely

 

Aktuális

 

10 éves a Főnix!!!

     Főnix Művészeti Műhely 1998-2007    

    

Hartai Laura és Boldizsár Tünde a

Hogy kell bánni a nőkkel?

kávéházi kabarészínház Karinthy Frigyes műveiből című előadásban

 

Az előadás február 17-én látható a Nelson Café-ban.

 

 

Fotó: Tőkés Tamás

 

 

Felvételi előkészítő

 

A felnőtt jelentkezők (18-26 évesek) számára induló kurzus lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók a színiiskola elkezdése előtt, három hónapon át, heti 4 órában csak a színészmesterséggel ismerkedjenek.

A 0. évfolyam alkalmas erőink felmérésére, tehetségünk megpróbálására, kíváncsiságunk kielégítésére, félelmeink elcsitítására.

A 0. évfolyam hallgatói választ kaphatnak a színházzal és önmagukkal kapcsolatos kérdéseikre.

 

Információ a felvételi meghallgatásokról: Bicskei Kiss László 06-20-384-6658

 

A Főnix Drámastúdió az a színiiskola, ahol a kiváló eredménnyel végzett növendékek szerepekhez, szerződéshez juthatnak a Főnix Színházi Műhely társulatában. (lásd: Színházi Műhely/Társulat; Színházi Műhely/Előadások; Színházi Műhely-Aktuális).

 

Helyszín: Vasas Művelődési Ház Budapest VIII., Kőfaragó u. 12.

Követelmény: legalább öt, fejből tudott irodalmi anyag, műfaji megkötés nélkül

A felvételi meghallgatás ingyenes!

 

 

Felhívás!

 

A Főnix Színházi Műhely működésének 10. évében lehetetlen helyzetbe került.

A Gutenberg Művelődési Otthon bezárása után a társulat próbahely nélkül maradt, s alkalmi helyszíneken dolgozva működik az évad kezdete óta.

Kérünk minden művészetpártolót, mecénást, támogatót és színházbarátot,

intézményt akár vagy magánszemélyt,

segítsen!

Segítse, ha teheti, alkalmas próbahellyel a Főnix Színházi Műhely működését, hogy 31. bemutatónk megszülethessék!

 

Köszönet, ha elolvasta kérésünket,

köszönet, ha gondolkodott rajta,

köszönet érte, ha tett valamit.

Bicskei Kiss László

a Főnix alapítója

20-384-6658

 

Arcképcsarnok

Farkas Zoltán

A Főnix Színházi Műhely társulatának tagja

 

Mikor kezdtél el színészettel foglalkozni?

Az ismerkedést, a műfaj megkörnyékezését általános iskola hetedik osztályában kezdtem el egy véletlen folytán. A másik hetedikes osztályban kis szórakoztató műsorral készültek a gyerekek, amit a művelődési házban a szüleiknek szerettek volna előadni. Az őket felkészítő tanár azt mondta nekik, hogy az egyik szerepre jó lesz a másik osztályból Zoli. Szóltak nekem, de a tanáruk az osztályunkban tanuló másik Zolira gondolt. Amikor találkoztunk, azt mondta, hogy jó leszel te is. Így kezdődött. Abban az időben kialakult egy kis színész közösség, amit a művelődési ház igazgatója tartott össze. Ott színjátszottunk. Aztán Gyöngyösre mentem középiskolába, és tizenöt évesen elkezdtem versmondó versenyekre járni. Az egyik ilyen rendezvényen találkoztam egy lánnyal, aki a Gyöngyösi Játékszín tagja volt, és elhívott magukhoz. Elmentem, és ott folytattam.

Hogy jutottál el a Főnix Drámastúdióba?

Érettségi után Pestre jöttem, és éltem a kollégisták életét. Próbákra és előadásokra visszajártam Gyöngyösre. Anyu javasolta, hogy keressek valami stúdiót. Én magam nem kerestem annyira ezt az utat. Egyszer azzal hívott fel anyu, hogy letárgyalt egy meghallgatást a Főnixben. Bicskei meghallgatott és azt mondta „egye fene”. A Főnix Drámastúdiót a suli mellett végeztem el.

A színészet sokféle helyszínét kipróbáltad már. Voltál amatőr színész Gyöngyösön, szerződéses színész Budaörsön. Hova helyezed el ezen a palettán a Főnixet?

Az otthonomnak és a fejlődés házának nevezném.

Mit tud a Főnix, hogy visszajársz játszani?

Amikor visszajövök ide, mindig tanulok valamit, és érzem, hogy mennyi mindent felejtek máshol. Nagyon jó itt a csapat. Jókat lehet próbálni, jól lehet dolgozni. Teljesen más hangulata van, mint a többi helynek.

Van valami, amit csak ez a Műhely ad a színésznek?

Van.

Mi az a legfontosabb dolog, amire a színpad tanított meg?

Nem tudom, én úgy érzem, hogy szinte mindenre a színpad tanított meg. A tiszteletet, az alázatot az ember otthonról is hozza, ott is tanulhatja, de a színházban folyamatosan látja maga előtt a példát. A hallgatást, a beszédet, a jelenlétet, a figyelmet is a színpadon sajátítottam el. Fogalmam sincs róla, hogy milyen irányba ment volna az életem a színház nélkül. Azt nem tudom megmondani, hogy mi az, amire nem a színpad tanított meg.

Kevesen vállalják fel azt, hogy csak a színházból, a színészetből éljenek.

Te miért tetted ezt?

Valószínűleg azért, mert volt rá lehetőségem. Az biztos, hogy ha más munkám lenne, akkor is foglalkoznék színházzal. Én nem akarok meggazdagodni, nincsenek nagy igényeim. Amíg tehetem, addig abból élek, amit szeretek. Amíg kenyérre futja, addig ez így marad. Ha a szakmámban, informatikusként dolgoznék, talán jobban élnék, de nem minden a pénz.

A hétköznapi életedben kedves, szimpatikus, higgadt személyiség vagy. Színpadon néha mégis elsöprő erejű indulatokat mutatsz. Melyik vagy Te?

Mindkettő. Az életben egy visszafogott, kedves, szimpatikus és higgadt személyiség vagyok, a színpadon pedig olyan, amilyet a szerep megkíván, de mindig saját magamból építkezem. Az életben sok gátat gördít maga elé az ember, amelyeket a színpadon félresöpörhet, és felszabadíthatja magát alóluk.

Van valaki, akit a példaképednek tekintesz?

Nem akarok példaképet. Szeretném inkább a saját utamat járni. Persze vannak emberek, akiket elismerek, de tudatosan nem keresek példaképeket.

A tehetséges embereknek mindig van mondanivalója a világnak, a világról. A tiéd mi?

Nekem nincsenek világot megváltó gondolataim. Nem úgy mentem neki a színészetnek, hogy csak ezt fogom művelni. Nem volt azzal célom, hogy kilépek a színpadra, és az emberekhez szólok. A darabokban és a figurákban találom meg az igazságokat. Az ember persze szeretne változtatni a világon. Az a fontos, hogy amikor az emberek beülnek a színházba, akkor kicsit elgondolkodjanak. Jó, ha a művészet gondolkodásra sarkallja az embereket, arra, hogy ne csak elfogadják a dolgokat. Korábban szórakozni szerettem járni a színházba, és nagyon szeretek szórakoztatni is.

Milyen célokat tűztél ki magad elé a közeljövőben?

A legfontosabb célom, hogy a színész vizsga mellé letegyem az elméleti vizsgát is.

Fontos, hogy színházban maradhassak, és minél többet játszhassak. Nagyon meghatározó a társaság, a társulat. Nem szeretnék olyan helyre kerülni, ahol nem érzem jól magam. Kisebb társulatoknál sokszor különleges értéket találok. Polgári célom, hogy tanulmányaimat az idegen nyelv irányába vigyem tovább. Mindig találok magamnak új kihívásokat.

 

A riportot Pók Tímea készítette

 

 

Tisztelt Nézőnk!

Ha kérdése van a hónap színészéhez, az Arcképcsarnok szereplőjéhez, kérjük, írja meg, amire kíváncsi!

fonixmuhely@gmail.com

Kapcsolat  

|   +3620-384-6658 Bicskei Kiss László  |  

fonixmuhely@gmail.com  |  

Facebook   |

   Impresszum  |  

 

Oldaltérkép  |