Egyesület

 

Közhasznúsági jelentés

2013

2014

2015

         

 

 

Főnix Művészeti Műhely

 

Fel

 

Aktuális

 

 

Üdvözlet

 

Rólunk írták

 

Mi írtuk

 

Kezdet

 

10 év

 

Partnerek

 

Ima

 

 

Főnix MMI Színházi és Művészeti Műhely  Közhasznú Egyesület

Tisztelt Támogatóink, Kedves Mecénásaink!

Köszönjük mindenkinek, aki jövedelemadója 1%-ával hozzájárult missziónkhoz,

színházi és színésznevelő munkánkhoz.

Reméljük, a jövő évben az Önök adakozó szándéka

s a mi művészet-teremtő munkánk

ismét találkozik majd.

Főnix MMI Színházi és Művészeti Műhely

Közhasznú Egyesület

adószámunk: 18264935 - 1 - 42

bankszámlaszámunk: 11705998 - 21283121

Kedves Barátaink, Tisztelt Nézőink!

 

A Fővárosi Bíróság 2008. június hó 24. napján a Főnix MMI Színházi és Művészeti Műhely Közhasznú Egyesületet a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette, egyben a bíróság a szervezetet közhasznú szervezetté minősítette.

 

A Művészeti Műhely eszmei háttere tíz éve készen állt. Ez az elmúlt tíz esztendő azonban szükséges volt, hogy a FŐNIX bebizonyíthassa életképességét. Hogy - mint egy élő szervezet - növekedjen és erősödjön. Hogy megkeresse, megérezze és megtalálja saját hangját, erejét. Hogy megtapasztalja, miben azonos és miben más. Hogy "szülessen, elvegyüljön és kiváljon".

 

Most elérkezett az ideje, hogy azok az alkotó energiák, amelyek egy évtizede mozgatják belülről a Művészeti Műhelyt, amelyek ezalatt 30 színpadi produkciót állítottak a nézők elé, tucatnyi filmetűdöt hoztak létre, s amelyek számtalan színinövendéknek indították el első lépéseit a színészi pályán, szélesebb nyilvánosság előtt is megmérettessenek.

 

Ennek eszköze kíván lenni a Főnix MMI Színházi és Művészeti Műhely Közhasznú Egyesület. Lehetőség mindazok számára, akik az elmúlt tíz évben megismerték a FŐNIX céljait, működését, előadásait, és egyetértenek ezekkel a célokkal, most az Egyesület keretein belül, annak eszközeit felhasználva, kialakítsák - kialakítsuk - a FŐNIX jövőjét: a következő tíz évet.

 

Kérem, olvassák el Alapszabályunkat, s aki a Főnix Művészeti Műhely Közhasznú Egyesület tagjaként kíván részt venni munkánkban, nevének és állandó lakcímének közlésével jelezze ezt a

fonixmuhely@gmail.com

e-mail címen.

 

Köszönöm figyelmüket

 

Bicskei Kiss László

színész, rendező

a FŐNIX alapítója

a Magyar Kultúra Lovagja

 

2008. június

 

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a Civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, felhatalmazása alapján, a Főnix MMI Színházi és Művészeti Műhely Közhasznú Egyesület korábbi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya.

A Főnix MMI Színházi és Művészeti Műhely Közhasznú Egyesület
Alapszabálya

1. Az Egyesület neve, székhelye, alapító tagok neve lakóhelye, vezető tisztségviselők:

1.1. Az Egyesület neve: Főnix MMI Színházi és Művészeti Műhely Közhasznú Egyesület (a továbbiakban: „Egyesület”)
Az Egyesület a tagok közös, tartós alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.
Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az Egyesület vagyonát céljainak megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez, választásokon jelöltet nem állít, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

1.2. Az Egyesület székhelye: 1085 Budapest, József krt. 52-56. III/8

1.3. Az Egyesületet alapító tagok neve, lakóhelye (székhelye): Az alapszabály mellékletét képezi a mindenkori tagok listája.

1.4. Az Egyesület Elnöksége, vezető tisztségviselői:

Az elnöke: Bicskei-Kiss László (1092 Budapest, Ráday u. 53. I/1)
Alelnök: Tóth-Hartai Laura (1118 Budapest, Regős u. 4. VI/27.)
Elnökségi tag: Weisz Ildikó (1085 Budapest, József krt. 52-56. III/8)


2. Az Egyesület céljai, közhasznú jogállása

Az Egyesület céljainak elérése érdekében - a 2011. évi CLXXV. törvénynek megfelelően, amely szerint közhasznú tevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez - az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja:
• Művészeti alkotás, oktatás (Alaptörvény X. cikk.)
• Kulturális tevékenység (Alaptörvény XI. cikk.)
• Előadó-művészeti tevékenység (2008. évi XCIX. törvény)
 

2.1. Az Egyesület célja:

Az egyesület célja Kulturális tevékenység folytatása, ezen belül az Egyesület közvetlen célja olyan színházművészeti Műhely működtetése és folyamatos fenntartása, mely értékmegőrző- és teremtő feladattal van jelen a magyarországi és európai színházi társulatok, színházak sorában. Ennek érekében az Egyesület egy színészekből, valamint a színházi előadások létrejöttét és működését elősegítő és végző szakemberekből álló társulat folyamatos működését segíti elő és biztosítja. Az egyesületi célok megvalósítása érdekében nagyobb mértékben bevonja a társművészetek és kapcsolódó művészetelméleti területek (pl. irodalomtudomány) ismeretanyagát és alkotóit.

Az Egyesület célja továbbá, hogy a tevékenységi körébe tartozó művészeti területeken hozzájáruljon színházi szakemberek tehetségének kibontakoztatásához, illetve e tehetséges személyek mind szélesebb körben való megismertetéséhez.

E feladatokat az alábbi tevékenységekkel valósítja meg:

1. fesztiválszervezés, kiállítás-szervezés, kulturális rendezvényszervezés (akár az Egyesület saját szervezésében történő kulturális jellegű rendezvények, események kitalálása, kivitelezése, megvalósítása, akár más szervezetek ilyen irányú kérése esetén történő rendezvény/ kiállítás/fesztivál megszervezése, kivitelezése)
2. alkotótáborok, alkotó műhelyek létrejöttének, működésének megszervezése,
3. hazai művészekkel, illetve hazai művészeti szervezetekkel történő együttműködés, kapcsolattartás,
4. külföldi művészekkel, illetve külföldi művészeti szervezetekkel történő együttműködés, kapcsolattartás,
5. fiatal művészek támogatása, segítése, számukra bemutatkozási lehetőség biztosítása
6. művészeti képzés, színésznevelés
7. művészeti képzést folytató oktató-nevelő intézmények támogatása, ilyen jellegű intézményekkel történő együttműködés, velük közös programok megszervezése, kivitelezése
8. az általános művészeti, ezen belül is elsősorban színházművészeti ismeretek közvetítése, e területeken való jártasság megszerzéséhez szükséges gyakorlat megszerzését a gyermek-, fiatal-, valamint felnőtt korú tehetséges személyek számára
9. rendszeres képzés és továbbképzés biztosítása az alábbi területeken:
a) színészmesterség
b) színpadi beszéd és retorika
c) hangképzés és színpadi ének
d) színpadi mozgás és akrobatika
e) színháztörténet, drámatörténet és dramaturgia
f) rendszerezéselmélet és rendezéstörténet
g) szcenika, látvány- és díszlettervezés
h) színház- ás filmesztétika
i) színpadi és filmes gyakorlat
j) pódiumi előadó-művészeti ismeretek
k) színházi és filmes menedzsment
l) társművészeti alapozó ismeretek (tánc, pantomim stb.)
Az Egyesület célja, hogy működése folyamán létrehozott alkotásokat, illetve az ezeket létrehozó személyeket lehetőségeihez mérten híradással és/vagy anyagi eszközökkel támogassa.

Az Egyesület középtávú célja egy, a műhelymunkában résztvevő személyek rendszeres fellépését, közönség előtti bemutatkozását lehetővé tevő játszóhely – jelenlegi fantázianevén: Főnix Theátrum – létrehozása, valamint az ehhez kapcsolódó, más társulatoknak és/vagy magánszemélyeknek is bemutatkozások lehetőséget nyújtó, állandó működési helyszínű művészeti műhely létrehozása. Az Egyesület további célja feladatait folyamatosan ellátni képes állandó saját épület (székház) fenntartása és működtetése.

2.2. Az egyesület, közhasznú jogállása tekintetében

a) a közhasznú tevékenységeket az alábbi eszközökkel valósítja meg:

1. fesztiválszervezés, kiállítás-szervezés, kulturális rendezvényszervezés:
Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. (Önkormányzati tv.) 13 § (1) 7. pontja szerint (Kulturális szolgáltatás, előadó-művészeti szervezet támogatása, helyi közművelődési tevékenység támogatása)

2. művészeti képzés, színésznevelés:
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv. (Köznevelési tv.) 2 § (1) szerinti alapfeladat ellátásának megfelelően

3. alkotótáborok, alkotó műhelyek létrejöttének, működésének megszervezése, művészeti képzést folytató oktató-nevelő intézmények támogatása, ilyen jellegű intézményekkel történő együttműködés, velük közös programok megszervezése, kivitelezése:
Önkormányzati tv. 13 § (1) 7. pont „kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása”

4. oktatás, nevelés keretében autista gyerekek játék-nevelésével foglalkozó csoport működtetése:
Köznevelési tv. 3§ (6) „A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése.” és Önkormányzati tv. 13 § (1) 8. „szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások”)

valamint
 

b) nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;

c) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;

d) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;

e) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.


3. Az Egyesület tagjai, tagsági jogviszony keletkezése a tagok jogai és kötelezettségei, a
tagsági jogviszony, megszűnése

3.1. Az Egyesület tagjai

Az Egyesület tagja lehet bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, amennyiben az Egyesület céljaival és működési elveivel egyetért és elfogadja az Alapszabályt, illetve az, aki a tagdíjat rendszeresen megfizeti. Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

Az Egyesület tagja

1. rendes tag,

2. pártoló tag,

A rendes tag a 3.3. pontban meghatározott jogokkal és kötelességekkel rendelkezik. A pártoló tag jogai és kötelességei megegyeznek a rendes tag jogaival és kötelességeivel, kivéve, hogy szavazati joggal nem rendelkezik tisztségbe nem választható, és nem köteles Közgyűlésen részt venni, de ha rész vesz, akkor tanácskozási jog illeti meg. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.

3.2. Tagsági jogviszony keletkezése
A leendő tag belépési szándékát belépési kérelem benyújtásával az Elnökségnek jelentheti be. A kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arra nézve, hogy az egyesület alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja. A tag nyilvántartásba vételéről az Elnökség a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül, egyszerű szótöbbséggel dönt, és határozatáról a tagot írásban értesíti. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Az Egyesület tagjai tagsági díjat fizetnek. A tagsági díj mértékéről a Közgyűlés dönt.

3.3. A tagok joga és kötelességei

Az Egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.

- Javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek az Egyesület döntést igénylő ügyeiben,

- Választhatók tisztségekre és megválasztják a tisztségviselőket,

- Részt vesznek és véleményt alkothatnak az Egyesület rendezvényein,

- Jogosultak az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni

- Jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

- Kötelesek tagdíjat fizetni

- Kötelesek az egyesület érdekeit elősegíteni

- Kötelesek eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelezettségeknek

- Kötelesek a vezető szervek határozatait végrehajtani

- Kötelesek a vállalt tisztséget legjobb képességeik szerint ellátni

3.4. Az egyesületi tagsági jogviszony megszűnése

A tagsági jogviszony megszűnik:

1. a tag kilépésével

2. a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével

3. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával – felmondásra kerülhet sor abban az esetben, ha a tag tagsági díjat két – minimum 15 napos időközzel – egymást követő írásbeli felszólítás ellenére se fizeti meg, vagy ha a tag olyan magatartást tanúsít, amely sérti az Egyesület közhasznú feladatainak ellátását. A tagsági jogviszonyt az Egyesület nevében a közgyűlés mondhatja fel, harmincnapos határidővel, írásban.

4. a tagok sorából való kizárással
(1) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.

(2) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat ellen azonban Bírósághoz fordulhat, ahol kérheti a határozat felülvizsgálatát.

A kizárási eljárás megindításáról az Egyesület elnöke értesíti a tagot írásban. Az elnökség biztosítja a tag meghallgatását, ahol a tag elmondhatja álláspontját, védekezését, észrevételt tehet.

Ha a tag bejelenti kilépési szándékát- a tag tagsági jogviszonyát az Egyesület elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti. Ebben az esetben a tagsági jogviszony megszűnésének időpontja az írásbeli nyilatkozatnak az Elnökséghez való beérkezése napja.
A tagsági jogviszony megszűnéséről az Elnökség határozatot hoz.

4. Az Egyesület szervei és azok hatásköre, valamint a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

4.1. Közgyűlés

Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlés nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a Közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a Közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyeken túl bárki részt vehet.

4.1.1. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- Az Alapszabály megállapítása és módosítása,

- Az éves munkaprogram, költségvetés meghatározása, elfogadása

- Az éves beszámoló elfogadása

- Az előző évi éves beszámoló elfogadása

- A közhasznúsági melléklet elkészítése

- Az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása;

- Az Elnökség tagjainak, az Egyesület egyéb tisztségviselőinek és a felügyelő szerv tagjainak megválasztása és visszahívása, az esetleges költségtérítés, tiszteletdíj megállapítása

- Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt.

- A vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

- A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

- A tagnyilvántartás rendjének meghatározása,

- Az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása

- A tagsági díj összegének meghatározása,

- Gazdasági, vállalkozási tevékenység elhatározása

- Az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának megállapítása és módosítása

- Azok a kérdések, amelyeket az Alapszabály vagy bármely jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal

- A végelszámoló kijelölése

4.1.2. A Közgyűlést az Elnökség szükség szerint (rendkívüli közgyűlés), de évente legalább egyszer, az Egyesület pénzügyi évének lezárását követő 180 napon belül (éves rendes közgyűlés) köteles összehívni.

A Közgyűlés összehívásáról, annak megkezdése előtt legalább tizennégy (l4) nappal a tagokat értesíteni kell postai úton, fax, illetve elektronikus adatközlő útján a közgyűlési meghívó elküldésével. A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia:

- közgyűlést összehívó szerv vagy személy neve, székhelye

- közgyűlés időpontja

- közgyűlés helye

- napirendi pontok

- rendelkezésre álló előterjesztések szövege

- figyelemfelhívás határozatképtelenség esetére

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A rendkívüli közgyűlés időpontját és helyszínét pontosan tartalmazó meghívót – a napirend megjelölésével és a rendelkezésre álló előterjesztések szövegének megküldésével – tagok részére postai úton, fax, illetve elektronikus adatközlő útján kell megküldeni, legalább hét (7) nappal az éves közgyűlés kitűzött időpontját megelőzően.

Nem szükséges külön meghívót küldeni az elnapol közgyűlés összehívására, ha annak időpontját és helyszínét az eredeti közgyűlésre szóló meghívóban megjelölték.

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirendem nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

4.1.3.A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott Közgyűlés határozatképtelen, úgy a meghirdetett időpontot követő fél óra múlva összehívott megismételt Közgyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 munkanapon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

4.1.4. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha legalább a tagok 10%-a - az ok és a cél írásban történő megjelölésével - kívánja. A tagok írásbeli kérelme alapján az Elnök a kérelem beérkezést követő 30 napon belül, a kérelemben megjelölt ok megjelölésével, gondoskodik a Közgyűlés összehívásáról.

4.1.5. A Közgyűlésen szavazati joggal vehet részt az Egyesület minden tagja. Minden rendes tagot egy szavazat illet meg.

4.1.6. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok legalább 50%-a plusz 1 fő személyesen, illetve a jogi személy tagok igazolt képviselője útján megjelent. Határozatképtelenség esetén az eredeti meghívóban megjelölt, 30 napon belül megtartandó megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha erre a tényre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban felhívták.

4.1.7. A Közgyűlés lefolytatásához levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és kettő hitelesítőt kell választani.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amiről az elnök gondoskodik. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
-
- a Közgyűlés időpontját
- a Közgyűlésen elhangzottak lényegi összefoglalását
- a Közgyűlésen szavazásra bocsátott előterjesztéseket
- az egyes szavazások eredményét a döntést támogatók és ellenzők számarányának feltüntetésével
- a Közgyűlés határozatait

4.1.8. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazás útján, kézfenntartással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A Közgyűlés az éves beszámoló elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással, kézfenntartással határoz.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló
kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.

4.1.9. A Közgyűlés titkos szavazás útján dönt a személyi kérdésekről. A Közgyűlés titkos szavazás útján dönt továbbá bármely más kérdésben, ha azt a szavazásra jogosultak közül legalább 10 tag indítványozza. A titkos szavazás indítványozását szóban egyszerű kézfeltartással kell jelezni a Közgyűlést levezető elnök felé. A levezető elnök határozata után a Közgyűlés az indítványozott kérdés tekintetében megtartja a titkos szavazást.

4.1.10. Az egyesület alapszabályának módosításához, a tag kizárásához, az Egyesület feloszlatásához és más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazatával hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

4.2. Az Elnökség, Elnök, a vezetés működési rendje

4.2.1.Az egyesület ügyvezetését az Elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői Elnökség tagjai. Az Elnökség 3 tagból áll. Az Elnökség elnökét az Elnökség maga választja. Az Elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az Elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.

4.2.2.Az Elnökség három (3) tagból áll, tagjai: az elnök, az Alelnök és az Elnökségi tag.

4.2.3.Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja, titkos szavazással, öt (5) éves időtartamra. A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az Egyesület tagjain kívüli személyekből.

4.2.4.A mandátum bármely okból történő megszűnésekor a Közgyűlés új tagot választ.

4.2.5. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

n) a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

o) az elnökség munkarendjének és feladatmegosztásának megállapítása

A Közgyűlés összehívása

Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

4.2.6. Az Egyesületet a bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben az Elnök önállóan képviseli. Akadályoztatása esetén ezzel az elnökhelyettest vagy az elnökségi tagot meghatalmazhatja.

4.2.7. Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente ülésezik. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az ülést a napirend közlésével az Elnök hívja össze, legalább hét (7) nappal megelőzően. Az Elnökség összehívását – a napirend megjelölésével – bármely Elnökségi tag kezdeményezheti. Amennyiben az Elnök hét (7) napon belül az összehívásról nem intézkedik, úgy a kezdeményező tag, vagy a tagok jogosultak az Elnökségi ülés összehívására. Ha az ülés nem szabályszerűen lett összehívva, az Elnökség határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a határozathozatal ellen senki sem tiltakozik. Az Elnökség ülése nyilvános.

4.2.8. Az Elnökség a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség az ügyrendjében meghatározott kérdésekben titkos szavazásról és minősített, kétharmados szótöbbséghez kötött határozathozatalról is rendelkezhet. Az Elnökség akkor határozatképes, ha legalább két tag jelen van. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, erre a közgyűlési jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

4.2.9. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármely más előnyben részesül, illetve megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

4.2.10. Az Elnökség évente egyszer a rendes közgyűlésen beszámol a Közgyűlésnek, és elkészíti az Egyesület éves beszámolóját.

4.2.11. Az Egyesület minden tagja javaslattal, észrevétellel fordulhat az Elnökhöz, illetve az Elnökséghez.

4.2.12. A vezető tisztségviselők megbízatása a megbízás idejének lejártával, visszahívással, lemondással vagy elhalálozás esetén szűnik meg. Amennyiben az Elnök megbízatása megszűnik, illetve az Elnökség tagjainak száma bármely ok miatt egyharmaddal csökken, a Közgyűlés új Elnökséget választ.

4.2.13. Az Elnök feladatai és hatásköre:

- a Közgyűlés, valamint az Elnökség üléseinek előkészítése és összehívása,

- az elnökség munkarendjének és munkamegosztásának megszervezése

- az Elnökség tevékenységéről éves beszámoló elkészítése és a Közgyűlés elé terjesztése

- az Egyesület képviselete,

- az Alapszabály, a Közgyűlés és Elnökség határozatai végrehajtásának felügyelete,

- irányítja az Egyesület tevékenységét és gazdálkodását,

- gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről,

- mindazon feladatokat ellátja, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.

4.2.14. Az elnökhelyettesek (alelnök) és az elnökségi tag feladatai és hatásköre:

- az Elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén az Elnök helyett, az Elnök feladatait látja el az Elnök felhatalmazása alapján.

- gondoskodnak az Egyesület nyilvántartásainak vezetéséről,

- biztosítják az iratokba való betekintési jog gyakorlását,

- végzik az Egyesület levelezését.

- az Egyesület ügyviteli feladatainak ellátása;

- a Közgyűlések előkészítése, összehívása, közreműködés annak lebonyolításában;

- az Elnökség üléseinek előkészítése, összehívása, üléseinek lebonyolításában való közreműködés;

- ellátja mindazokat az egyéb feladatokat, amelyekkel a Közgyűlés, az Elnökség

- vagy az Elnök megbízza.

- nyilvántartja a vezető szervek határozatait

- Az Egyesület vezető szerveinek határozatairól, döntéseiről az érintetteket értesíti,

- biztosítja az Egyesület irataiba való betekintést

- az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybe vételének, beszámolóinak közzétételéről gondoskodik.

4.2.15 Titkár
 

Az Elnökség munkáját adminisztráció szempontjából segítő személy a Titkár, aki nem tagja az elnökségnek, de annak munkáját készíti elő és segíti. A Titkárt a közgyűlés választja 5 évre, nem vezető tisztségviselő.

4.3. Vezető tisztségviselőkre vonatkozó egyéb rendelkezések

Megszűnik a tisztségviselői megbízás:

a) a megbízás időtartamának lejártával,b) visszahívással,c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,d) lemondással,e) elhalálozással, f) az egyesületi tagság megszűnésével g) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával h) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

- Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

- Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

- A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

- Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

A vezető tisztségviselővel szembeni összeférhetetlenségi okok

A közgyűlés, valamint az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a közgyűlés, illetve az elnökség elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály
másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

4.4. A tisztségviselő visszahívását az egyesült tagjainak legalább 10 %-a és/vagy a felügyelő szerv indokolt írásbeli javaslattal az elnökség kezdeményezheti. A visszahívásról titkos szavazással dönt a közgyűlés.

4.5. A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

4.6. Felügyelő szerv

Ha az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása kötelező. A felügyelő szervet a Közgyűlés választja meg 2 évre.

A felügyelő szerv ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során az elnökség tagjaitól jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelő szerv az elnökség által készített éves gazdálkodásról szóló jelentést véleményezi.

A felügyelő szerv tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelő szerv tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

A felügyelő szerv tagja az elnökség ülésén tájékoztatási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály így rendelkezik.

A felügyelő szerv köteles az elnökséget tájékoztatni ás annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az

a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény vagy mulasztás történt,, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az elnökség döntését teszi szükségessé, vagy
b) b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az elnökséget a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az elnökség összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

Ha az elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó bíróságot.

A felügyelő szer három tagból áll, ügyrendjét maga állapítja meg. A felügyelő szerv szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ülésezik. Az üléseket a felügyelő szerv bármely tagja összehívhatja. A felügyelő szerv határozatképes, ha azon a tagok kétharmada jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A felügyelő szerv üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, erre a közgyűlési jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok irányadók.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki

a) az elnökség elnöke vagy tagja
b) az Egyesülettel a megbízásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az alapszabálynak megfelelőcél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.


5. A határozatokra és az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályok

5.1. A Közgyűlés és az Elnökség határozatait az Elnök által megbízott Elnökhelyettes a Határozatok Könyvében vezeti. A határozatokat ügyszámmal kell ellátni, amelynek első része l-től induló növekvő sorszám, törve a határozathozatal dátumával (év, hó, nap), valamint megjelölve, hogy közgyűlési határozat (Kgy. hat.) vagy az Elnökség határozata (E. hat.). A Határozatok Könyvébe be kell vezetni a határozat teljes tartalmát, hatályba lépésének napját, illetve időtartamát, valamint azt is, hogy milyen arányban szavazták meg a határozatot.

5.2. A Közgyűlés, illetve az Elnökség döntéseiről az érintetteket az Elnökség haladéktalanul értesíti. Az értesítés történhet telefaxon, e-mail-ben vagy ajánlott küldeményként.

5.3. Az Egyesület biztosítja, hogy a Határozatok Könyvébe és az Egyesület egyéb, nyilvános irataiba bárki betekinthessen, és a megtekintett iratokról - saját költségére – másolatot készíthessen.

5.4. Az iratokba való betekintést előzetesen, írásban kell kérni, a megtekintett iratkör megjelölésével. Az Egyesület a betekintést - előzetes időpont egyeztetést követően a legrövidebb időn belül az Egyesület székhelyén biztosítja.

5.5. Az Egyesület Elnöke megtagadhatja az iratok meghatározott körébe való betekintést az Egyesülettel jogvitában álló, vagy egyébként ellenérdekű fél számára, továbbá, ha az adott iratokba való betekintés az Egyesület érdekeit sérti.

5.6. Az Egyesület nyilvánosan, a jelen Alapszabályban meghatározottak szerint működik.

5.7. Az Egyesület engedélyezheti, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból.

5.8. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások és szolgáltatások a tagok számára hozzáférhetők, megismerhetők.

5.9. Az Egyesület szolgáltatásai megismerhetők:
- Az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, tájékoztató füzetekből,
- Az Egyesület által kiadott prospektusokból, felvilágosító kiadványokból, szórólapokból.

5.10. Az Egyesület szolgáltatásai igénybevételének módja az Elnökség által az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, valamint az Egyesület által kiadott információs füzetekből, szórólapokból ismerhető meg.

5.11. Az Egyesület gondoskodik továbbá a jelentéseknek és a beszámolóknak az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről.


6. Az Egyesület gazdálkodása

6.1 A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. A tagdíj mértéke 900 Ft/hó, mely összeget a tagok minden év június 30-ig kötelesek az egyesület számlájára átutalni. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban fenntartási és ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használhatja fel.

Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok csak az esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig felelnek.

Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerint üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzleti év végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja.

Az egyesület tagjai az Alapszabály szerint tagdíj fizetésére kötelezettek. A tagdíj havi mértékét a Közgyűlés állapítja meg. A tagdíj mértékének módosítása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Az Egyesület a vagyonát a jelen Alapszabályban foglalt célok megvalósítása érdekében, éves költségvetése szerint használja fel.

6.2. Az Egyesület bevételei:

a) tagdíj

b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel

c) a tagok önként vállalt egyéb juttatásai

d) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

e) magánszemélyektől, jogi személyektől és más szervezetektől kapott támogatás, adomány;

f) egyéb bevétel

g) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel

h) a költségvetési támogatás:

6.3. Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):

a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (rendezvények költségei, tiszteletdíjak, ösztöndíjak, egyéb kiadások)

c) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

d) az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

e) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
Az egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

6.4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért eredmény a tagok között nem kerül felosztásra, azt az Egyesület kizárólag a céljai megvalósítására fordítja.

6.5. Az egyesület, mint közhasznú szervezet a gazdálkodására vonatkozó különös
szabályok
A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.

A vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Az egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. Az egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni. Az egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

6.6. Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amely tartalmazza:

- a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket,

- ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit,

- valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges 2011, évi CLXXV. törvény (Ectv.) 32. §-a szerinti adatokat, mutatókat.

- a számviteli beszámolót

- a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását

- az Egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,

- valamint a juttatásban részesülő vezető tisztségviselők felsorolását.


7. Az Egyesület megszűnése

7.1. Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését kimondja, vagy a bíróság feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. Egyesület csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

7.2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott – ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt -, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

7.3. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.


8. Egyéb rendelkezések

8.1. Az Egyesület Alapszabálya a benne meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.

8.2. Az Egyesület a működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságát honlapján,a http://fonixx.hu oldalon, valamint szórólapokon, szakfolyóiratokban és egyéb sajtótermékekben való közzététel útján biztosítja.
8.3. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a h hatályos Polgári Törvénykönyv valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.

Alulírott Dr. Zatik Zsuzsanna igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.

Budapest, 2015. április 18.
 

 

Bicskei Kiss László
az Egyesület elnöke
 

 

Dr. Zatik Zsuzsanna
Dr. Zatik Zsuzsanna Ügyvédi Iroda
1024 Budapest, Szilágyi E. fasor 1. II/3/b
 

 



Főnix MMI Színházi és Művészeti Műhely Közhasznú Egyesület
alapító tagjai 2008-ban:


 

Atlasz Gábor

Bakos Panna

Bertus Erika

Bicskei Kiss László
Bodor Géza

Burján Judit

Cser Sándor
Cserkő Rita

Facskó Marica

Farkas Zoltán
Fábián Ágnes

Hartai Laura

Jelényi László

Kovács Gábor

Kóczányi Judit

Kőszáli Ibolya

Lőwy Gábor
Makray Gábor
Nagy Gabriella Szandra

Orosz Dániel
Preyer Enikő

Sági Renáta

Szabad Júlia Anna

Szávai Katalin

dr. Sződy Szilárd

Tarr György

Török Katalin

Vereckei Rita

Vén Friderika

Vörös Józsefné Weisz Ildikó
Zernovácz Erzsébet

Zsitva József

 

 

Főnix MMI Színházi és Művészeti Műhely Közhasznú Egyesület

tagjai 2015-ben:

 

Elnök: Bicskei Kiss László
Alelnök: Tóth-Hartai Laura
Elnökségi tag: Weisz Ildikó

Árpád Andrea
Bakos Panna
Baku György
Bertus Erika
Bognár Anita
Burján Judit
Boldizsár Tünde
Cser Sándor
Dankovics Noémi
Facskó Marica
Gránicz Gábor
Honti Tímea
Jelényi László
Kincses Antal
Kőszáli Ibolya
Makray Gábor
Nyul Krusztián
Pásztor Zsolt
Szabad Júlia Anna
Szávai Katalin
dr. Sződy Szilárd
dr. Török Katalin
Udvarias Katalin
Várkonyi Tamás
Vén Friderika
Zernovácz Erzsébet
Zsitva József
 

 

 

Kapcsolat   +3620-384-6658   fonixmuhely@gmail.com    Facebook