Az angyalok nem sírnak

 

 

 

Főnix Művészeti Műhely

 

Fel

 

Aktuális

 

 

Műsoron

 

Társulat

 

FŐNIX-Tojás Díj

 

Archívum

 

Kiss József: Az angyalok nem sírnak

játék az élettel 1956 emlékére

 

Bemutató: 2006. október 24. Gutenberg Művelődési Otthon

 

zene és kép

 

Két forradalmár egy ÁVH-s tiszt lakásában… Egy jómódban felnőtt fiatal lány és egy forradalmár szerelme… Férj és feleség, apa és lánya közti feloldhatatlan ellentétek… Méltatlan élet helyett a méltó halál vállalása… A rettegés-szülte hatalomvágy és a bosszú lélek-torzító működése…

Kiss József drámája nem csupán egy tragikus történelmi pillanat tablóképe, de ma is aktuális, alapvető erkölcsi kérdések katartikus gondolatébresztője is.

 

Szereplők:

 

Mayer Ernő, az ÁVH alezredese    

Bicskei Kiss László

Zsuzsa, a felesége

Boldizsár Tünde

Ilona, Mayer lánya

Hartai Laura / Bognár Anita

Göndör, felkelő

Várkonyi Tamás

Hadközeg, felkelő

Farkas Zoltán / Makray Gábor

Tibike, felkelő

Timon Benjámin

Kádár, házmester

Zsitva József / Kassai László

Orvos

Varga Tamás / Guttin András

 

Díszlet, jelmez: Neudold Júlia

Rendezte: Bicskei Kiss László

 

1956 őszén forradalom tört ki Magyarországon. A világon először – egyedül – egy nép szembeszállt a végtelen hatalmúnak tűnő világrenddel, a kommunizmussal, képviselőivel Magyarországon és képviselőjével, az akkori világ egyik legerősebb nagyhatalmával, a Szovjetunióval. Nem értette a felkelést a Szovjetunió politikai vezetése, nem értették a hazai kommunista vezetők, nem értette a „fejlett Nyugat” sem. Egy maroknyi nemzet népfölkelői, jelentéktelen hadserege szembeszálljanak a világ legnagyobb katonai erejével? Civilek tömegesen adják önként életüket egy elvont fogalomért: Szabadság? Őrültségnek, öngyilkosságnak tűnt az egész.

És ma, Barátaim? Ma értjük? Alig több mint fél évszázaddal később, egy elidegenedett, értékrend-válság dúlta korban, mikor világméretű pénzügyi hatalmak ereje igyekszik fogyasztói idiótává változtatni mindannyiunkat? Mikor az én egoizmusa vállaltan fontosabbá vált a mi közösségénél? Mikor a haza fogalma csak választási kampányok idején merül fel, frázisként?

Kiss József érti, mi történt. Érti kicsiben és nagyban: érti az egyén motivációit, mely mindannyiunkban más-más, és érti a valamennyiünk lelkében ott lapuló furcsa érzet, a hazaszeretet vészhelyzet-szülte fellobbanását. Érti, s drámájában minket is hozzásegít a megértéshez, minket, akiknek már csak elvont fogalom, társadalmi-nemzeti ünnep, munkaszüneti nap és ünnepség a Forradalom emléke. Emblematikus figurákat hoz össze egyetlen helyszínen, egy belvárosi lakásban: egy ÁVO-s tisztet zsidó származású feleségével s hívő kommunistának nevelt kamaszlányával, „munkásszármazású” s „osztályidegen” fölkelőt, meg a „pesti srácot”, besúgó házmestert és kiégettségében is emberségét őrző orvost. Két időpontban mutatja meg jellemüket, emberségüket vagy embertelenségüket: a Forradalom kitörése után néhány nappal, s a fordulat, november 4-e után. S ez a látszólag egyszerű képlet elég ahhoz, hogy a Forradalom emberarcúvá, aktuálissá váljon. Hogy a XXI. században is átélhető legyen számunkra az az érthetetlen hősiesség, amikor egy nemzet felelősséget vállalt önmagáért, az emberek egymásért s jövőjükért. Hogy egy pillanatra szembenézhessünk azzal, bennünk, ma, itt mi van meg, mi maradt abból a hétköznapi hősiességből, amely 1956 magyar forradalmát bukása ellenére is a dicsőségbe emelte.

 

Szeretettel ajánlom kedves színház-barát és magyar kultúra-barát nézőink figyelmébe az előadást, mindazoknak, akik szeretnék, hogy az 1956-os magyar Forradalom- és Szabadságharc élő, személyes élményük maradjon.

 

Bicskei Kiss László

 

Az előadás díszlete a Dunapack támogatásával jött létre.

 

 

Kapcsolat   +3620-384-6658   fonixmuhely@gmail.com    Facebook